A megye települései
Ez a város az udvarterek városa. Sajátos és egyedülálló településforma, ezért a történelmi belváros és az azt körülölelő udvartérhálózat építészettörténeti emlék. A hajdani piactérről, a mostani központból sűrűn egymás mellett fekvő telkeket alakítottak ki az első telepesek, és azoknak a főtérre rúgó részére rakták ki a vásárok idején portékájukat. Terjeszkedni egy idő után csak hátrafelé tudtak úgy, hogy a kialakult keskeny telkek két sora között, középen egy udvar-féle, „járó utca” is maradjon. Ezek az udvarterek. Kézdivásárhelynek több mint 60 ilyen sikátorszerű udvartere van.
Székelyföld déli kapujához érkeztünk. A Feketeügyön átívelő kökösi híd számos csata színhelye volt a történelem során, mely legnagyobb költőinket ihlette alkotásra.
Magashegyi táj, szubalpin övezet a Háromszéki-havasok lábánál. Végeláthatatlan lomb- és tűlevelű erdőségek vidéke, erdei gyümölcsök, gombafélék eldorádója, halászok és vadászok, gyalogtúrázók kedvelt övezete. A jövő síparadicsoma. Mindez 1017 tengerszint feletti magasságban. Jégkorszaki növényekben gazdag fellápok, jelzett hegyi ösvények teszik látványosabbá, értékesebbé. Aki a patinás helytörténetre is figyel, azt is megtalálja.
Mérgesen buborékoló ásványvíz, erős széndioxidos feltöréssel, a mélyből magával hozott ásványi iszappal. Hideg télen és nyáron, mert nagyon mélyről tör fel, pedig a gáz vulkanikus eredetű. Éppen ezért az ásványvíz meleg is lehetne, mert valahonnan a magmafészek környékéről indult el a felszín felé a földkéreg mozgása révén létrejött törésrendszeren. Ha megmozdultak a kéreglemezek a litoszféra mélyén, utat kapott magának a gáz, és ilyenkor elöntötte több alkalommal is az idők során a város főterét. Utoljára 1984-ben keltett pánikot. Hosszú századok alatt félelmében kővel, fával vagy földdel tömette be a nép a pokoli fortyogót. Mára már csak néhány négyzetméternyi nyílt felülete látszik a híres Pokolsárnak. Amilyen ijesztő volt „viselkedése”, éppen olyan előszeretettel használták századokon át iszapos gyógyfürdőként. Ma földtani emlék.
Háromszék legszebb, legegységesebb barokk épületegyüttese a Lemhényben található, Szent Mihály-hegyi római katolikus templom - érdemes felkeresni a karélyos kiképzésű homlokfalakat, megcsodálni a dongaboltozat stukkódíszítéseit.
Itt látható a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékműve az eresztevényi határba eső Óriáspince-tető napkeletre néző oldalában. Az emlékhelyre jelképes kis székely kapukon át lehet feljutni. A fából épült monumentális alkotást 45 kőszikla veszi körül, amelyekre Háromszék városainak, községeinek és falvainak neveit vésték fel.
Málnást és Málnásfürdőt az igazán kíváncsiaknak ajánljuk, akik szeretik felfedezni a látszat mögötti lényeget. A málnásfürdői gyógyvizek ereje ugyanis nem csökkent az idők során, akkor sem, ha a telepet sokan elfelejtették.
Palacsintát lehet keleszteni a mikóújfalusi borvizekkel, mert annyira gazdag bikarbonát-tartalommal bírnak. A kőbányájáról ismert településen valaha üveggyár is működött.
Unitárius templomvár az Olt partján, jeles személyiségek, költők, történészek, művészek bölcsője – ez Nagyajta, Háromszék nyugati peremén.
Benedek Elek (1859-1929) mesevilágát keresik az idelátogatók. Emlékháza – a Mari villa – szülőfalujában, a Nagybaconhoz tartozó Kisbaconban látható. Az épületet saját keze áltak ültetett gyümölcsös és fenyves veszi körül. Elek apó nevét felvette a kis falu iskolája.
Tudta-e, hogy Nagyborosnyón ringatták bölcsőjét a Lantos testvéreknek, Andrásnak és Lászlónak, akiket a francia ellenállás mártírjaiként a németek kivégeztek, ugyanis saját nyomdájukban nyomtatták a megszállás idején a LHumanité-t?
Tudta-e, hogy Orbán Balázs a legfestőibb népviseletek közé sorolta a nagypatakit?