A megye települései
Tudta-e, hogy Ozsdola jeles szülötte volt Zsőgön Zoltán (1880-1951) költő, akire a Régi versek című kötetének megjelenése alkalmával (1912) Ady Endre hívta fel a figyelmet, a Nyugatban közölt recenziójával?
Háromszék Szaharája - így nevezte a rétyi nyír természetvédelmi rezervációt Orbán Balázs. A jellegzetes, rozsdavörös homokkal borított térség és az azt körülvevő erdő állandó lakói az őz, a szarvas, gyakori a róka, borz, mókus, vadmacska, vaddisznó. A rétyi tó horgászok kedvelt kirándulóhelye, akár versenyeken való részvétel, akár csak hétvégi kikapcsolódás a cél.
Nem kell messze menni, hogy színes újkori falfestményen szemlélhessen meg bárki Napoleon korabeli harci jeleneteket, társasági képeket. Néhány ott elevenedik meg a Bodokhoz tartozó oltszemi Mikó kastély szobáinak belső falain. A szakemberek az 1827-ben épült kastélyt párizsi Élysée palotával hozzák kapcsolatba, s mint ilyent, falképsorozata révén is, Erdély szerte egyedülállónak tekintik.
Sólyomkő várának romjai, számos meleg ásványvízforrás, és az innen megközelíthető Szent Anna-tó teszik kedveltté Sepsibükszádot.
A famegmunkálás remekműve a két, zsindellyel fedett, XVIII. századi harangláb Kálnokon. Az unitárius templom melletti 1781-ben készült. Összeállításánál vasszeget nem használtak. Mindkettő műemlék.
Sepsiszentgyörgy a háromszéki művelődési, oktatási és gazdasági élet központja, Kovászna megye székhelye. És Gábor Áron emlékezetes szavai is itt hangzottak el: „Lesz ágyú!”
Találkozzon a „nemzet festőjével”, márkosfalvi Barabás Miklóssal (1810-1898) szülőfalujában, Kézdimárkosfalván. Ott áll fehér márványból készült mellszobra a falu központi kis parkjában, gondozza a faluközösség. A szobor Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász alkotása (1970). Szülőháza előtt emlékkopja áll. Faragták a csernátoni Haszmann testvérek (1998). A rokon Barabás család ma is él a faluban.
Festői látvány a bodzakrasznai völgyszoros. Itt hagyja el a Bodza a Bodzafordulói-medencét és belép a román Ókirályság területére. A szoros tejes hosszában, sziklás medrében, zuhatagokon keresztül hömpölyög a folyó. Különös élményben részesül az ideérkező.
Magasba emelkedő várromok végeláthatatlan erdőségek közepette: Bálványosvár. Eredete ködbe vész, építését a XI-XII. századra teszik. A torjai széndioxid-kigőzölgések ritka kuriózumnak számítanak.