Kommandó

Magashegyi táj, szubalpin övezet a Háromszéki-havasok lábánál. Végeláthatatlan lomb- és tűlevelű erdőségek vidéke, erdei gyümölcsök, gombafélék eldorádója, halászok és vadászok, gyalogtúrázók kedvelt övezete. A jövő síparadicsoma. Mindez 1017 tengerszint feletti magasságban. Jégkorszaki növényekben gazdag fellápok, jelzett hegyi ösvények teszik látványosabbá, értékesebbé. Aki a patinás helytörténetre is figyel, azt is megtalálja.

Kovászna várostól közelíthetjük meg személygépkocsival jó minőségű makadámrendszerű úton (20 km). 1042 lakosa van, ebből 66 személy vallotta románnak magát a 2002-ben megtartott népszámlálás alkalmával. A Háromszéki-havasokból lefutó Nagy-Bászka patak mentén terül el. Ez azonban már a Buzău folyó mellékvize. Nevét az egykori határőrségi státusától kapta, mert az akkori országhatár közelében, határőrző állomás – ún. komandó – állott. Elsőnek Gyulafalva települt a folyó völgyébe. Nevét Zathureczky Gyulától kapta, akinek 15 000 hold erdőbirtokát Horn Dávid kezdte kitermelni. A munkálatok 1882 tavaszán indultak. 1900-ban megalakul az Erdélyi Erdőipari rt. Keskeny nyomtávú iparvasút-rendszert építettek, melyet 1892-ben összekötöttek a kovásznai vasútállomással. Az iparvasút egy másik része az ókirálysági Nehoiu és Năruja-ig nyúlt. A kitermelt fát egy zseniálisan és ésszerűen megépített siklón a Kovászna-térréti völgybe eresztették le, s onnan gőzzel működő kismozdony vontatta, a 780 mm nyomtávon működő vagonokat a kovásznai vasútállomásra. Az iparvasúti hálózatnak ma már csak töredéke létezik, s a zseniális sikló megmentésére 2004-ben civilszervezetet alakítottak. Ez Közép-Európa és Kovászna megye egyetlen ilyen jellegű, páratlan ipartörténeti emléke. Az elektromos vitlával a völgybe eresztett gömbfával és fűrész árúval megrakott állványkocsik – a teli és az üres -, a sikló közepén elkerülték egymást. A lefelé tartó vagon, súlya által, energia felhasználása nélkül, felhúzta az üreseket. Ez a rendszer úgy működött, hogy nem szennyezte a környezetet. Az 1236 m hosszú szakasz két vége között 327 m a szintkülönbség Kommandón csak most mutatkoznak jelei annak, hogy újra induljon az erdők kitermelése, új, uniós normák szerint éljen egymás mellett az erdőipar és az eljövendő idegenforgalom. A hely tájképi értéke, a Laur-hegyi sípálya, a különleges mikróklíma, az üdülés, a téli sportok és az idegenforgalom irányába terelik a település iránti érdeklődést.

Látnivalók:

• A XIX században épült egykori kaszinó épülete, ma polgármesteri hivatal.
• A Rozsdás és a Toplica patakok völgyében lévő tőzeglápok. Növényérdekességük a vadkálának nevezett sárkánygyökér (Calla palustris), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica).
• A Kecskés-hegy lábánál őslény-lelőhely van. Halkövületek kerültek napvilágra.
• A település központjában márványtábla emlékeztet a kommandói faipari munkások 1936-ban kirobbant bérharcaira.

Turistaösvények: 

• Kommandó- Lakóca-tető (1777 m). Sárga háromszög, menetidő 5 óra.
• Lakóca- Pintilő (Penteleu)-csúcs (1775 m). Piros sáv, menetidő 4 óra.

Szálláshely: előzetes bejelentéssel az állandó jellegű iskolatáborban.Tel.:312 149.

Tudta-e, hogy Kommandóról Látó Anna (1906-1993) Honvágyam hiteles története címmel 1981-ben írt regényt (Bukarest, 1981), Szabó-Biroklávek Mária falumonográfiája 2004-ben, komandói útikönyve pedig 2005-ben jelent meg Sepsiszentgyörgyön?

Polgármester: Kocsis Béla; Tel/fax: +40-267-353105.
Postai irányítószám: 527080.
Lakosság: 1042 fő, ebből 66 román, a többi magyar (2002).
Kiterjedés: 8,35 km².