Van jövője a hagyományos kádármesterségnek

Dézsakészítő tanfolyamot tartottak Haralyban

Könnyű olyan embereket tanítani, akiket érdekel ez a mesterség, annyi a kérdésük, hogy csak győzzem megválaszolni, summázta vasárnap Szőke Tibor, haralyi kádármester, akinek vezetésével október 25-27. között képzéssorozatot tartottak az egykor kádármestereiről híres felsőháromszéki faluban. A háromnapos tanfolyamra a székelyföldiek mellett Magyarországról és Vajdahunyadról is érkeztek, összesen 29 érdeklődőt vezettek be a dézsafürdő készítés rejtelmeibe, de volt lehetőség a hagyományos kádásmesterség egyéb titkait is firtatni.

Az AgroSIC Közösségek Közti Társulás vidékfejlesztési programjának részeként ez volt a hatodik olyan képzés, amelynek célja kiveszőfélben levő hagyományos mesterségeket oktatni, de volt olyan témájú tanfolyam is, amely a falun élő emberek által felhalmozott tudást hozta újra a középpontba. A képzéssorozat szükségességét az is jelzi, hogy vannak visszatérő érdeklődők, a mészáros és gyógynövényes képzés, vagy a szalmabálaház építése, tömegkályha készítésére, most pedig a dézsafürdő készítésre is sokan jelentkeztek, megragadva a lehetőséget, hogy szakavatott mestertől tanuljanak, vagy mélyítsék el tudásukat, mondta Kelemen Szilárd, az AgroSIC munkatársa, aki elismerően beszélt a haralyi Szőke családról, amelynek tagjai fontosnak tartják, hogy tovább vigyék a hagyományos kádár mesterséget.

Nem a múlt mestersége

Fejér László Ödön, kézdiszéki szenátor a tanfolyam megnyitóján arról mesélt, hogy felmenői kádárok voltak, a mai napig hazajár Haralyba, amely meghatározta gyerekkorát. Nem a múlt mestersége a kádárság, ezért is örvend, hogy ilyen nagy érdeklődés van a képzés iránt. A vidék nemcsak a növénytermesztésről, állattartásról szól, az AgroSIC hiánypótló képzései pedig éppen ezekre a tevékenységekre fókuszálnak, a vidék így tudja megtartani a fiatalokat, így tud fejlődni, szólt elismerően Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Orbán Miklós, az AgroSIC ügyvezető igazgatója szerint az a fontos, hogy aki itt él Székelyföldön, érezze magát jól, érezze magát otthon, ehhez pedig az is kell, hogy megmaradjanak a térségre jellemző kis háztáji gazdaságok. Illyés Botond, Gelence község alpolgármestere is részt vett korábban néhány AgroSIC-es képzésen, ekkor született meg a dézsakészítő tanfolyam ötlete, úgy véli, a fürdődézsa keresett termék, amivel érdemes foglalkozni. Mint fogalmazott, a képzéskor fontos ismerkedni a mesterséggel, de egymással is.

A Szőke család haralyi portáján megszervezett tanfolyamra túlnyomórészt Kovászna és Hargita megyéből érkeztek résztvevők, de ketten érdemesnek tartották Magyarországról is csatlakozni, ott nem ismert ez a hagyományos dézsakészítés. Horpácsi Hunor ácsként dolgozik, harmadik generációs családi tradíciót visz tovább, az itt tapasztaltak teljesen elbűvölték, maga az egész mesterség, kezdve a régi szerszámoktól a hagyományos  fogásokig. Sok mindent tanult Kató Béla, nyugalmazott faipari mérnök, aki Sepsiszentgyörgyről jelentkezett be a képzésre. Kimondottan örült annak, hogy sok fiatal vett részt a tanfolyamon, jó csapattal találkozott, ugyanakkor lehetősége volt egy új mesterséggel megismerkedni.

Szőke Tibor népi kádármester közel negyven éve iparengedéllyel űzi ezt a mesterséget, családi hagyományt vive tovább. Haraly híres volt kádárjairól, egykor a falu férfilakosságának fő foglalkozása volt, ma már egyedül a Szőke család maradt. Hisz abban, hogy van jövője a hagyományos kádárságnak és örvend annak, hogy ilyen őszintén érdeklődő csapat gyűlt össze, s hogy a kapcsolatnak lesz-e folytatása, az a tanítványokon múlik, a mester ugyanis elmondta, nagyon szeretné, ha visszajeleznének, és amikor kell, segítséget kérnének, mert szívesen megtenné.

A háromnapos tanfolyam elméleti és gyakorlati képzésből állt, a cseber készítésének alapjaitól kezdve, a dézsába elhelyezett kályha típusáig minden kérdést átbeszéltek. A gyakorlat során pedig egy fürdődézsát közösen el is készítettek, amelyet vasárnap ki is próbáltak.