Transzmisszió – érteni egymás nyelvét - Megkezdődött a X. Székelyföld Napok rendezvénysorozata

Először mutatkozik be Erdélyben a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA tagjai alkotásainak legjavát hozta el a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK), ahol erdélyi művészek munkáival kiegészített változata látható. A Transzmisszió című tárlat megnyitóját péntek este tartottak, az esemény egyben a X. Székelyföld Napok indítórendezvénye is volt.

Először mutatkozik be Erdélyben a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA tagjai alkotásainak legjavát hozta el a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK), ahol erdélyi művészek munkáival kiegészített változata látható. A Transzmisszió című tárlat megnyitóját péntek este tartottak, az esemény egyben a X. Székelyföld Napok indítórendezvénye is volt.

Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője köszöntőjében kitért arra, hogy az erdélyi magyar képzőművészetben máig él a „sajátosan erdélyi lelkületű” művek alkotásának eszménye. „Ezért is dicséretes, hogy az elkötelezetten, éppen a nemzeti művészetet egyetemes szintre emelő Makovecz Imre által alapított Magyar Művészeti Akadémia felvállalta, sőt, kiemelt feladatként kezeli a határokon kívülre rekedt művészek felvételét a soraiba. Ezzel persze egyáltalán nem azt sugallva, hogy a külön erdélyi identitásnak ne lenne magában létjogosultsága, hanem sokkal inkább éppen azt, hogy nagyra becsüli  a nemzeti művészet lelkületeinek sajátosságait, nyelvi párhuzammal élve, nyelvjárásainak ízét, zamatát, egyedi körülményeiből születő kivételes értékeit, mint a nemzeti kultúra egyik sajátos értékét. (...) Külön öröm formálódó intézményünk számára, de bizonyára az kiálltásra beválogatott művek alkotói számára is, hogy a jelen Transzmisszió című kiállítással az MMA egy olyan művészeti párbeszédet hívott létre, amely túl a földrajzi, nemzedéki és presztízs határokon, értékközpontúan mutatja fel a magyar képzőművészetnek a szellemi energiákat a maguk változatosságában is közösségi erővé koncentrálni képes jellegét” – fogalmazott az EMŰK vezetője.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntőjében Barabási Albert-Lászlót idézte, aki úgy fogalmazott, hogy a Székelyföld előtt álló igazi kihívás az, hogy fenn tudjuk-e tartani az egyediséget, a diverzitást, vagy beolvadunk a globalizációba. Szerinte is az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt a kettősséget megtartani, hogy tudunk-e lenni egyszerre digitálisak, huszonegyedik századiak, ugyanakkor képesek vagyunk-e megőrizni azt a klasszicitást és hagyományt, amellyel ez a régió rendelkezik. „Nekünk nem egy Szilícium völggyé kell válnunk, hanem Székelyföld egyediségét kell megőriznünk. Ehhez kell társítani mindazt, amit a 21. század biztosít” – tette hozzá.

Ezt ismerték fel néhány évvel ezelőtt a székelyföldi megyék vezetői akkor, amikor úgy döntöttek, hogy Székelyföldi Napokat fognak szervezni, részletezte Kelemen Hunor. „Tulajdonképpen ha valamibe belevágunk, rájövünk, hogy képesek vagyunk olyan történeteket alkotni, képesek vagyunk közösen a sikert megteremteni, ez az egyik legfontosabb tanulsága az elmúlt tíz esztendőnek” – mondta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor köszönetet mondott a három székelyföldi megye jelenlegi és valamikor vezetőinek, akik ezzel az ünneppel is bizonyították, hogy tudják, hogyan kell Székelyföldnek közös identitást adni, és megteremteni azt a közös történetet, amelyben mindannyian hinni tudunk. 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy fontos érteni egymás nyelvét, utalva Kucsera Tamás Gergely, a Művészeti Akadémia főtitkárának megfogalmazására, mely szerint ez a kiállítás „megmutatja, hogy száz év szétszakítottság (…) után is értjük egymás (magyar képzőművészeti) nyelvét”. 

„Fontos kulcsszó – érteni egymás nyelvét! Ez az alapgondolata a Székelyföld Napok eseményeinek is, megérteni, megismerni egymás értékeit, megkeresni a közös nevezőt. A Székelyföld Napok sorozatot egy évtizede éppen azért indítottuk, hogy az adminisztratív határokat lebontva mutassuk meg azokat az értékeket, amelyek kisközösségeinket egyedivé teszik, egymás mellé téve pedig megrajzolják azt a mai, izgalmas Székelyföldet, amely erőteljesen gyökerezik a múltban és életképes jövőképpel rendelkezik” – hangsúlyozta a tanácselnök.

Székelyföld ünnepe

“Egyik legszebb kiállítótérben találkoztunk ma, az Erdélyi Művészeti Központban, úgyhogy gratulálok Kovászna megyének,  és mindazoknak, akik az elmúlt tíz évben a Székelyföld Napok szervezésében társaink voltak. Idén is nagyon sok esemény várja az érdeklődőket: több mint 200 rendezvényre lehet ellátogatni egész Székelyföld területén. Mivel ezek közösségépítő események, nemcsak az éterben érhető el a program, hanem ezeket kihirdetik a falvakban, kiplakátolják a településeken is: mindenféleképpen be lehet kapcsolódni. Kiállítások, koncertek, színházi előadások, gyermekprogramok, természetjárás: mindaz, amelyen keresztül meg lehet tapasztalni, hogy milyen a székely közösségben élni, milyen oda tartozni, meg lehet élni, hogy milyen az ünnep. Az az ünnep, ahogy, azt hiszem, csak mi tudunk ünnepelni” – fogalmazott Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

„Ez a kiállítás azt bizonyítja, hogy kitartó munkássággal egy, a kulturális térképen viszonylag ismeretlen várost, Sepsiszentgyörgyöt fel lehet tenni, immár nem csak Székelyföld, hanem Európa kulturális térképére is. Mi pedig nem adjuk fel a reményt, hogy kulturális téren jövő évtől Sepsiszentgyörgynek lesz egy jó értelemben vett konkurenciája, mivel úgy gondolom, hogy nem szabad lemondanunk Marosvásárhelyről, amely Székelyföld egyik legjelentősebb kulturális központja ma is. Marosvásárhely nagy múltú képzőművészeti központ, amely úgy szobrászat, mint festészet területén számos jeles személyiséget adott a székelyföldi és az erdélyi magyar művészetnek. Ezért örvendek annak, hogy a mostani kiállításon is számos Maros megyei ismert képzőművész jelen van, és gazdagítja ezt a tárlatot. Reméljük, hogy a XI. Székelyföld Napokon Marosvásárhelynek is erősebb jelenléte lesz” – emelte ki köszöntőjében Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

Az akadémia részéről Stefanovits Péter, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának elnöke köszöntötte a jelenlevőket és felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Múzeumban sorra kerülő  elméleti konferenciára. Szombaton RÉGIÓ – REGIONALITÁS – PROVINCIA, avagy MŰVÉSZETI SAJÁTOSSÁG témával szerveznek konferenciát a múzeumban, ahol arról értekeznnek, hogy van-e sajátos vonása a magyar, közép-európai képzőművészetnek, tekintettel a meghatározó politikai, társadalmi és kulturális, hogy a regionális sajátosság miben ragadható meg és hogyan írható le napjainkban.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata és a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) által szervezett Transzmisszió című kiállítás szakmai kurátorai Jovián György (MMA) és Vécsi Nagy Zoltán (EMŰK). A kiállítás megtekinthető: 2019. október 12. és november 22. között, keddtől péntekig, 10-17 óráig, szombaton 10-18 óráig.

A Székelyföld Napok rendezvénysorozatot Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa és Maros Megye Tanácsa kulturális intézményeivel és civilekkel közösen szervez. Az évről évre megtartott rangos eseményekkel együtt idén, október 10–20. között, több mint kétszáz eseményt tömörít a rendezvénysorozat, amely Székelyföld gazdasági és kulturális élénkítését egyaránt szolgálja. Az idei rendezvény mottója: Ünnepeljük Székelyföldet! Részletes program a következő linken található: www.szekelyfoldnapok.ro .