Szent László öröksége

A székelyek hű katonái voltak a határvédő lovagkirálynak, Székelyföldön a mai napig is hisznek legendás élete útmutatásainak, amely napjainkban is segít abban, hogy itt a Kárpát-kanyarban őrizzük a magyar nyelv, és egyben az európai kultúrkör határait, hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtök délután azon a sepsiszentgyörgyi konferencián, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal közösen szerveztek a Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című program részeként.

A székelyek hű katonái voltak a határvédő lovagkirálynak, Székelyföldön a mai napig is hisznek legendás élete útmutatásainak, amely napjainkban is segít abban, hogy itt a Kárpát-kanyarban őrizzük a magyar nyelv, és egyben az európai kultúrkör határait, hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtök délután azon a sepsiszentgyörgyi konferencián, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal közösen szerveztek a Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című program részeként.

A konferencia első állomása a 13. századi kilyéni unitárius templom volt, ahol alig két éve fejeződött be a középkori freskók restaurálása. A résztvevőket Kovács István unitárius lelkész és Kerekes Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte, a Szent László-legenda freskóciklusáról a téma szakavatott kutatója, Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást. 

Háromszéken Kilyén mellett Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kökös, Nagyajta, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő és Szacsva őrzi kisebb-nagyobb méretben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak – erről már Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszélt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, ahol a konferencia folytatódott. Mint említette, alig pár hónapja avatták fel a felújított kökösi unitárius templomot, ahol szintén Szent László-legenda töredék került elő, és most fedeztek fel a lovagkirályt ábrázoló falképet a restaurálás alatt levő nagyajtai vártemplomban is. A tanácselnök megköszönte a kutatók gondos munkáját, akik nélkül ezekről a kincsekről ma nem is tudnánk, ugyanakkor a magyar kormány támogatását is, amelynek köszönhetőn több helyszínen is sikerült szakszerűen feltárni, restaurálni.  

Kerekes Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a közös összefogás erejét, az együttműködés fontosságát emelte ki köszöntőjében, időt és energiát kell szánni rá. Mint fogalmazott „a nemzeti összetartozás évében az ágyú mi vagyunk” – utalva arra, hogy a konferencia helyszínén hangzottak el Gábor Áron legendás szavai, hogy Lészen ágyú.

Kiss András, a Nemzetközi Kapcsolatok és Határmenti Együttműködési Bizottság elnöke az Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában projekt keretében megvalósult, jelenleg Sepsiszentgyörgyön is látható kiállításról beszélt. Eddig 59 tabló készült el olyan településekről, amelyek története összefonódik a lovagkirállyal.Mint elmondta, folytatják, bővítik a kiállítást, többek között Nagyajta kerül az egyik új tablóra.

A konferencián Balla Ede, író és szakrálisföldrajz-kutató, a Magura könyvkiadó tulajdonosa a Szent László-freskók különleges képi jeleiről beszélt, Sashalmi-Fekete Tamás, történész, az Arany Griff Rend elnöke, a Magyarságkutató Intézet kutató munkatársa a Szent László-legenda falképeinek kaukázusi kapcsolatait taglalta, legújabb kutatási eredményeket ismertetett, Szatmári István, magasépítő mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fellelhető Szent László emlékekről beszélt. Dr. Jánó Mihály, művészettörténész, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja a Szent László, a hitvalló lovagkirály – A Szent László-legenda falképei a székelyföldi templomokban címmel tartott előadást.