Szent László - hatalom és dicsőség A lovagkirályra emlékeztek Gelencén

Szent László napján a magyar lovagkirálynak szentelt emlékév alkalmából a gelencei Szent Imre műemléktemplomban kiállítás és szakmai konferencia keretében emlékeztek meg a nagy elődről a Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Pro Patria Egyesület által szervezett eseményen

Szent László napján a magyar lovagkirálynak szentelt emlékév alkalmából a gelencei Szent Imre műemléktemplomban kiállítás és szakmai konferencia keretében emlékeztek meg a nagy elődről a Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Pro Patria Egyesület által szervezett eseményen.

A Kovászna Megyei Értéktár Bizottság által a napokban megyei értékekké nyilvánított kilyéni, valamint a legnagyobb felületben és a legszebb megjelenítésben Szent László freskót ábrázoló gelencei templomot – mely utóbbi Háromszék hét csodájának egyike is – méltó helyszínéül szolgált az emlékünnepségnek. Székelyföldön belül, Háromszéken egyébként még Bibarcfalva, Gidófalva, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő és Szacsva őrzi kisebb nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak.

A 825 esztendővel ezelőtt június 27-én szentté avatott, 940 éve trónra lépett nagy király a magyar történelem kiemelkedő hőse. Rá emlékezve hirdette meg a Szent László-évet a Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelynek főosztályvezető-helyettese, Brendus Réka kifejtette, a nagy király által képviselt erényes és bölcs, nemzethez és hithez való ragaszkodása példaértékű. „Megerősítjük összetartozásunkat: Gelencétől Szépvízen és Nagyváradon keresztül Győrig és Pozsonyig érő magyarságunk egységét. Odafigyelünk nyelvünk és kultúránk megőrzésére, családjaink szülőföldön való gyarapodására. Nem hagyjuk, hogy az önfeladás és értéktelenség romda döntse magyar iskoláinkat, keresztény templomainkat. Megőrizzük és felfrissítjük Szent László hagyatékát: azt az egyedülálló örökséget, amely dicsőséget szerzett a magyar nemzet egésze számára, és amely nekünk is feladatot ad, ránk is felelősséget ró” – fogalmazott Brendus.

A rendezvény házigazdája, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta: „arányaihoz mérten Székelyföldön van a legtöbb Szent László emlék, mert mi székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásaiban. Hisszük a Szent László pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes Krónika egyik - a szent királlyal kapcsolatos - iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra.”

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a Szent László út projekt vezetője beszédében párhuzamot vont a Szent László király által tett és vallott, ugyanakkor ma is aktuális, a magyar közösséget érintő ügyekben: a mai zavaros időkben a nagy király példáját követve, a politikai viharokban is ki kell állni a magyarság értékeiért, jogaiért, szimbólumaiért és anyanyelvéért. „Szent László óta az erdélyi magyarok, Kárpát-medencei magyarok mindig is lóháton vagy gyalogosan, de meg kellett harcolniuk jogaikért. Építenünk és egyben kell tartanunk az erdélyi magyar közösséget. Az a dolgunk, hogy perspektívát nyújtsunk fiataljainknak.” Az ügyvezető alelnök köszönetét fejezte ki Magyarország Kormányának, amely évről-évre, egyre nagyobb anyagi hozzájárulással támogatja az erdélyi műemlékek felújítását, támogatja azokat a projekteket, amelyek a helyi közösségek építését és itthon maradását segítik elő.

Az eseményt Bereczi István gelencei plébános áldotta meg, aki kihangsúlyozta, a nagy király uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében, mivel véget vetett a több évtizedes belső viszályoknak, megerősítette az ország határait és újjá szervezte az igazságszolgáltatást, ugyanakkor előmozdította az egyházi élet megújítását is.

A megnyitót követően a jelenlevők a templomkertben megtekinthették a vasárnapig látogatható a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége kiállítást Lomnici Zoltán, a Szent László Tanácsadó testület tagjának méltatásában, illetve a Szent László legenda falképei a Székelyföldi templomokban című tárlatot, amelyet Jánó Mihály művészettörténész, a kiállítás kurátora egyetemes magyar kulturális és művészeti emlékként ajánlott az érdeklődőknek. A kiállítás részletes dokumentációként szolgált az elpusztult, a részben feltárt vagy töredékesen, illetve teljesen fennmaradt gelencei, kilyéni, székelyderzsi és homoródkarácsonyfalvi Szent László falképekről. Az utolsó képsorokon a püspök által megáldott hadba vonuló Szent László király ábrázolása látható. A képsorok ismertetése kapcsán Jánó Mihály elmondta, a magyar tudományos világ előszeretettel használja a híres kerlési ütközet ábrázolását, ami bevonult a középkori magyar tudatba, közhiedelembe és mondavilágba. A székelység ragaszkodott Szent Lászlóhoz. 

A gelencei rendezvényt a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás I-VIII. Osztályos Iskola régizene együttesének Pillanatképek a magyar történelemből című előadása színesítette, valamint tartalmas szakmai előadásokat tartottak: Jánó Mihály, Hegedüs Csilla, dr. Kollár Tibor,

dr. Weisz Attila, dr. Szekeres Attila, dr. Kovács Zsolt, Mihály Ferenc, Kiss Lóránd és Pál Péter, dr. Balázs Lajos.