Székelyföld öröksége és jövője – az Orbán Balázs-díjak és a Székelyek-kiállítás tükrében

Kettős ünnepnek adott otthont Háromszék: kedden Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyitották a Székelyek – Örökölt vonások című kiállítást, és átadták az idei Orbán Balázs-díjakat. Háromszékről Benkő Éva, a Guzsalyas Alapítvány elnöke részesült a rangos elismerésben; Hargita megyéből Györfi Erzsébet népdalénekes, pedagógus, a Barozda együttes meghatározó tagja; míg Maros megyéből dr. Fejes Réka tanítónő, szaktanfelügyelő kapta meg a három megye által közösen alapított kitüntetést.

Székelyek – örökölt vonások

Egy évvel ezelőtt, a budapesti Néprajzi Múzeumban nyílt meg a Székelyek – Örökség-mintázatok című nagyszabású kiállítás, amely tíz székelyföldi múzeum, valamint egyházi és magángyűjtemények összefogásával jött létre. A tárlatot Kinda István vezető kurátor irányításával állították össze, és rendhagyó módon mutatja be a székelység kulturális örökségét. A Sepsiszentgyörgyön most megnyílt változat helyszínre szabott és újragondolt formában idézi az eredeti tárlatot, Székelyek – Örökölt vonások címmel. A megnyitó különleges pillanata volt, hogy éppen e napon érkezett a hír: a budapesti Néprajzi Múzeumban bemutatott eredeti kiállítás elnyerte Az Év Kiállítása 2025 díjat.

A megnyitó ünnepségen Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntötte a zsúfolásig megtelt Bartók Béla-terem közönségét. Beszédében felidézte: a Székelyek című kiállítással egy régi álom vált valóra, amelyhez szükség volt a budapesti Néprajzi Múzeum szakmai és anyagi támogatására, ugyanakkor méltatta a székelyföldi múzeumok szakembereinek példátlan összefogását, így lehetett egyedülálló módon megjeleníteni a székely örökséget.

.„A Székelyek – örökölt vonások című tárlat nem nosztalgiázik, hanem kérdéseket vet fel: honnan fakad az erőnk, miben gyökerezik az identitásunk, és hogyan tudunk helytállni a jelenben. A válasz itt van körülöttünk: a közösségeinkben, templomainkban, iskoláinkban, kulturális intézményeinkben, a székelyföldi szellemi erőtérben. Mindig többet vállaltunk, mert hittünk abban, amit a székelység – és a székelyföldiség – jelent. Ezt a gondolatot viszik tovább a most átadott Orbán Balázs-díjak is, amelyeknek idén, a gyermekek évében, egyértelműen üzenik: van és lesz, akinek mindezt az örökséget továbbadjuk! És amíg ezt közösen tesszük, addig Székelyföld nemcsak a térképen létezik, hanem a lelkekben is” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

„A mai nap üzenete túlmutat egy kiállítás megnyitóján. Hiszen itt, Székelyföld szívében különösen érezzük, mit jelent az összetartozás. A magyar nemzetet nem a határok, hanem a közös kultúra, a közös emlékezet, a közös nyelv és a közös sors tartja össze. És talán épp itt, a székelyek földjén érezzük meg és érthetjük meg leginkább, hogy a nemzet nemcsak földrajzi, hanem lelki közösség” – hangsúlyozta Csaba Gábor, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy szükség lenne Bukarestben is hasonló kiállításra, érdemes lenne megmutatni a székely örökséget Párizsban vagy Berlinben, hiszen bárhol a világban lehet vállalni, olyan értékek, melyet bárhová jó lelkiismerettel elvihetünk.

„Székelyföld népe mindig tudta: a megmaradás titka nem a múltba révedés, hanem a múltból való erő merítése. És ebben az erőben ott van egy ember, akinek nevét ma is tisztelettel ejtjük ki: Orbán Balázs. Ő volt az, aki nemcsak bejárta, de megszerkesztette, megírta, bizonyos értelemben megalkotta Székelyföldet – és ezzel felrajzolta a magyar nemzet térképére. (…) Ma nem csupán teljesítményt ünnepelünk — a közösség csendes, kitartó szolgálatát is dicsérjük. Az Orbán Balázs-i szemléletben ez azt jelenti: nem a nagy szavak, hanem a napi tettek építik a jövőt” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

„Közel másfél évszázados múltra tekint vissza a Székelyföld és a székelyek iránti tudományos érdeklődés. (...) Igaz, hogy máig nincs konszenzus és egységes gyakorlat a területi körülhatárolás tekintetében, és viták zajlanak, hogy kik és milyenek az igazi székelyek. Múzeumi megközelítésben különösen izgalmas kérdés, hogy milyen hiteles tárgyi hagyaték hordozza a székelység jellegzetességeit, milyen tárgykultúra fejezi ki a székely identitást. Modern és korszerű múzeumi szemlélet érvényesül a ma megnyíló tárlaton, mert a tárgyak együttesekbe és rendszerekbe rendezése, a változatok és változások bemutatása vált hangsúlyossá” – fogalmazott megnyitóbeszédében dr. Kemecsi Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója. Mint rámutatott: székely kollégái nem az elvárásoknak akartak megfelelni, hanem azt a rendkívül összetett, élő, kölcsönhatások által meghatározott kultúrát megmutatni, amelynek maguk is részesei és alakítói.

Orbán Balázs-díjak a gyermekek éve jegyében

A Székelyföld Napok rendezvénysorozat hagyományosan kiemelt pillanata az Orbán Balázs-díjak átadásának ünnepsége. A három székelyföldi megye által alapított díjat idén, a gyerekek éve jegyében adták át, így 2025-ben olyan székelyföldi oktatókat, pedagógusokat díjaztak, akik nemcsak tudást közvetítenek, hanem jellemet formálnak, közösséget építenek, hitet és tartást adnak a következő nemzedéknek.

A néphagyomány élő szövet, fejlődő örökség

Elsőként Tamás Sándor köszöntötte a Kovászna megyei díjazottat, kiemelve: „idén a díjak egyértelmű üzenetet hordoznak: van és lesz, akinek a székely kulturális örökséget továbbadjuk”

Kovászna Megye Tanácsa Orbán Balázs-díjat adományozott Benkő Éva részére a kulturális közösségfejlesztés területén végzett példaértékű munkásságáért, a népi kultúra – a mese, a népi játékok és mesterségek – tudásának és szeretetének mindmáig végzett odaadó és szeretetteljes átörökítéséért.

„Benkő Éva, a Guzsalyas Alapítvány elnöke, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alkotóház, később Míves Ház egyik megálmodója, lelkesítője és működtetője. Kézműves szakoktató, gyermektáncházvezető, közösségépítő és közösségformáló, mesemondó, színpadi ember, igazi alkotótárs, jó barát, büszke anya és nagymama. (...) Benkő Éva számára a néphagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő szövet, fejlődő örökség, amely képes megszólítani minden korosztályt” – írta laudációjában Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház igazgatója.

A méltatás felemeli a lelket és bátorít, érkezzen bármilyen formában is – egy virágszál, egy emlékezés, vagy netán egy ilyen rangos díj – osztotta meg gondolatát a háromszéki díjazott, aki a gyermekeknek is köszönetet mondott, hiszen arra tanítják, hogyan tanítsa őket.   

A zene és a szeretet képes közösséget formálni

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a székely ember számára az alkotás mindig több mint egyéni teljesítmény: minden létrehozott érték közösséget épít, szülőföldet erősít és nemzetet gazdagít.

„Aki székelyként értéket teremt és alkot, háromszorosan is gazdagítja környezetét – egyrészt építi Székelyföldet, megerősítve a szülőföldön való boldogulás lehetőségét, másrészt hozzájárul az ország kulturális és gazdasági értékeihez, végül pedig az egész magyar nemzetet gyarapítja azzal, hogy munkájában, tehetségében és kitartásában a székelység példáját viszi tovább. Székelyföldnek nincs sarka és nincs széle, mert Székelyföld egy egységes erőtér, szellemi és kulturális egység. Ezt jó megélni, és jó tudni azt, hogy minden székely ember, minden kis közösség hozzátesz ahhoz az értékhez, amit mi itt Székelyföldnek nevezünk” – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Hargita megye díjazottja Györfi Erzsébet, a madéfalvi származású népdalénekes, pedagógus, a Székelyföldi Énekiskola alapítója évtizedek óta a népzene, a gyermeknevelés és a közösségépítés elkötelezettje. A Barozda együttes tagjaként és a Csíkszeredai Régizene Fesztivál egyik kezdeményezőjeként meghatározó alakja a székelyföldi kulturális életnek.

„Györfi Erzsébet életútja példa a szülőföld iránti hűségre, a hagyományok tiszteletére, és arra, hogy a zene és a szeretet képes közösséget formálni. Hálásak vagyunk, hogy hangjával, tudásával és emberségével gazdagítja Madéfalva, Csík, Hargita megye és Székelyföld életét” – hangzott el a laudációban.

Jó érzés, ha észreveszik, számon tartják az ember munkáját, különösen ha az a közösség teszi, amelyikért dolgozik – mondta meghatódva Györfi Erzsébet a díj átvételét követően.

Hidat építeni a gyerekek, a tanítók és a közösség között

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke kiemelte, idén az Orbán Balázs-díjakkal azok munkásságát ismerjük el, akik fáradhatatlanul dolgoznak a gyermekekért, a jövő nemzedékért: tanítanak, nevelnek, példát mutatnak és közösséget építenek.  „Jó érzés évről évre találkozni itt, az Orbán Balázs-díjak átadóján, és látni, mennyi értékes ember él közöttünk – akik munkájukkal példát mutatnak, és akiknek élettörténete másokat is inspirál. Székelyföldön és ezen belül Maros megyében is számos olyan ember él, akik a jövő generációjáért dolgoznak, akik munkájukkal fényt gyújtanak egész Székelyföldön. A mai díjazottak is ezt a fényt hordozzák. Ők hisznek abban, hogy a jövőt nem megvárni, hanem felépíteni kell – szeretettel, hittel és kitartással” – fogalmazott köszöntőjében Péter Ferenc.

Maros megye idei díjazottja dr. Fejes Réka, a Maros Megyei Tanfelügyelőség magyar elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelője, aki pedagógusként több mint 4 évtizede dolgozik a gyermekekért, a tanítókért, az anyanyelv megőrzéséért és a szülőföldön való megmaradásért. Az ő nevéhez fűződik az ország első diszlexiás alternatív osztályának és a marosvásárhelyi magyar tannyelvű középiskolai könyvelőségi szaknak a megalapítása.  „Dr. Fejes Réka a szó legnemesebb értelmében vett TANÍTÓ, (...) munkája olyan, mint egy gondosan irányított folyó, amely a tanulás és nevelés útját szelídíti és irányítja, miközben hidat épít a gyerekek, a kollégák és a közösség között: összeköti a tudást a lehetőségekkel, a múlt tapasztalatait a jövő reményeivel” – hangzott el a laudációban.

Szívet-lelket melengető díjnak nevezte a kitüntetést dr. Fejes Réka, hozzátéve, hogy ennek kapcsán gondolnia kell az erős, összetartó Maros megyei tanítói közösségre, amelynek tagjaival „együtt szolgálunk, építkezünk”.

Az ünnepség hangulatát a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja és a Folker együttes emelte, az esemény moderátora dr. Prezsmer Boglárka, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Muvészeti Líceum drámatagozatának vezetője volt.