Sikeres őszi fesztivál Erdővidéken

Erdővidéki Őszi Fesztivállá alakult a hagyományos őszi vásár Baróton. Szombaton délelőtt a városközpontban felvonulással indult a rendezvény, a helyi termékek vására mellett a népi mesterségeket bemutató standok, kulturális programok is szép számban vonzották az érdeklődőket.

Erdővidéki Őszi Fesztivállá alakult a hagyományos őszi vásár Baróton. Szombaton délelőtt a városközpontban felvonulással indult a rendezvény, a helyi termékek vására mellett a népi mesterségeket bemutató standok, kulturális programok is szép számban vonzották az érdeklődőket.

"Mindszent havában, a betakarítás után lehet tervezni a jövőt, ez az időszak minden gazdálkodónak fontos, ilyenkor adnak hálát a Jóistennek és a természetnek, hogy amit elterveztek, sikerült véghez vinni. Kellenek az őszi vásárok, mert azok alkalmat adnak találkozásra, beszélgetésre, az ünnepre, ilyenkor tudjuk megosztani örömünket, bánatunkat. Az Erdővidéki Őszi Fesztiválra a térség minden pontjából elhozták azokat a mesterségeket, azokat a terméket, amelyek a legjobban képviselik közösségünket. Erdővidéknek van, amit megmutatni, van, amivel büszkélkedni" – adta meg az alaphangot Lázár Kiss Barna, Barót polgármestere a fesztivál megnyitóján.

"A mai napon arra gondoljunk, hogy mennyi mindenünk van, a mindennapok apró kicsi dolgai és a világot megváltó nagy események egytől egyig a Jóisten ajándékai, akárcsak az a termény, amit begyűjtünk. Ne elégedetlenkedjünk, adjunk hálát, hogy a Jóisten lelkünknek és a két kezünknek erőt adott a munkához, köszönjük meg egészségünket, köszönjük meg, hogy vannak szeretteink, van, ahová hazatérni" – fogalmazott áldásában Molnár Imola unitárius lelkész azt követően, hogy Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

A fesztiválon közel ötven kézműves és helyi termelő kínálta szebbnél szebb vagy ízletesebb portékáit és széles választék volt a vásári édességekből is. A finomságokat a helybéliek jórésze már ismerte és kereste is, a bodosi Józsa Vilma az első órákban eladta házi krémesét és a többi otthoni ízeket idéző süteményeit, de nehezen fogyott a sor a kürtőskalácsos standoknál is. A népi mesterségek sátrában szövés, kovácsolás, fafaragás, nemezelés, viseletkészítés, bicskafaragás környékbeli mestereinek bemutató portékáit állították ki. Az olaszteleki Bene Manufaktúra látványműhelyt is berendezett, kovácsbemutatót tartva az érdeklődőknek, de a szövés folyamatát is meg lehetett tekinteni az erdőfülei Csog Jolán viseletkészítő közreműködésével. Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében a Szent Anna-tó tér/képi megjelenítéséről tartott előadást Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. 

Napközben a színpad előtt folyamatosan volt közönsége az erdővidéki településekről érkező fellépőknek. Elsőként az erdővidéki egyesített fúvószenekar játszott, majd a felsőrákosi Hagyományőrző Dalcsoport énekelt, ezt követően fellépett az erdőfülei Dobó Néptánccsoport, a baróti Művelődési Ház néptánccsoportja, a bardoci Kormos Néptánccsoport, a nagybaconi Pásztortűz Néptánccsoport. A nagyajtai Magocska dal- és furulyacsoport, majd a köpeci ifjak és a köpeci református dalárda énekelt, a baróti Deep Height koncert után Homonyik Sándor lépett fel népes közönség előtt. Az Erdővidéki Őszi Fesztiválon több ezren fordultak meg, a barótiak mellett sokan érkeztek a környező településekről is. A fesztivált Barót Önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, az AgroSic és a Baróti Művelődési Ház közösen szervezte.

Élményre építve – Közösségfejlesztés és idegenforgalom

Erdővidékre szívesen visszajönnek a turisták és készségesen ajánlják másoknak is ezt a vidéket, tehát van, amire turizmust építeni, ugyanakkor nagy szükség van egy térségi turisztikai információs irodára, ez volt a következtetése annak az idegenforgalmi konferenciának, amelyet az első Erdővidéki Őszi Fesztivál részeként szerveztek szombaton Baróton. A számtalan lehetőség mellett a problémákat sem hallgatták el az előadók.

Fontosnak tartottuk, hogy szakmai konferenciával egészítsük ki az őszi fesztivált, kézenfekvő volt a turizmus téma, hiszen Erdővidéknek hatalmas potenciálja van ezen a téren és érezhető a fejlődés is, fogalmazott Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az esemény házigazdája.

Erdővidék felzárkóztatási programját ismertetve, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, kulcsszó a végiggondolt tervezés. A Potsa megyefejlesztési tervben 2020-ig szabták meg a fejlesztési irányokat, de már dolgoznak a 2030-as időszak prioritásain is. ""Út, híd, kórház – ezek voltak a legfontosabb kérdések Erdővidéken, az elmúlt években hidat építettünk Nagyajtán, a megyei utakra 34 kilométeren került aszfalt Hidvégtől Miklósvárig,  sikerült a baróti kórházat megmenteni, sőt, új mentőszolgálatot is építettünk" – idézte fel Tamás Sándor, aki arról is tájékoztatta a jelenlevőket, hogy megvan a Málnásfürdő – Mikóújfalu – Nagybacon – Bibarcfalva – Barót – ágostonfalvi híd közötti útszakasz újjáépítéséhez szükséges kivitelezési terv, hamarosan elindítják a közbeszerzést. "Az elmúlt félévszázad legnagyobb, összehangolt fejlesztése indul el Erdővidéken, a Brassó megyével, illetve Hargita megyével közösen megnyert két európai uniós pályázatnak köszönhetően ötven kilométer megyei utat építünk újjá, kinyitva ezáltal a térséget Brassó, Székelyudvarhely, Kolozsvár irányába. De Önöknek is ki kell lépni abból a mentalitásból, hogy Erdővidék szegény térség, mert ez nem igaz, hatalmas potenciállal rendelkezik, csak ki kell használni. Önöknek kell kitalálni, hogyan lehet gazdasági előnyre fordítani mindazokat a közberuházásokat, amelyek az elkövetkező években megtörténnek" – fejtette ki Tamás Sándor, aki hangsúlyozta, a megyei önkormányzat az infrastrukturális beruházások révén tudja segíteni a turizmus fejlődését, illetve intézményein keresztül rendezvényekkel és felnőttképzéssel támogatni  az idegenforgalmat.

Az olaszteleki Daniel Kastélyszállót működtető Rácz Lilla arról beszélt, hogy kezdetektől partnerként kezelték a helyi közösséget, és Erdővidéken találtak olyan magánszemélyeket és vállalkozókat, akikkel jól együttműködnek. A vendégek visszajelzései alapján az élményt értékelik az idelátogatók. Ma a turisták olyan személyes élményeket keresnek, amelyeket máshol nem találnak meg, ez pedig a közösségről is szól, nemcsak az adott szállásról. Az embert kell megszólítani, nem a turisztikai fogyasztót, mutatott rá. Mint kiemelte, véleménye szerint Erdővidéken minden megvan egy helyen, ami a teljes Erdély-élmény megéléséhez szükséges. Tradíció és innováció fogalmát összekapcsolva született meg a tradinováció fogalma, amely azt is jelenti, hogy azt kell nyújtani, ami ténylegesen van, de átgondoltan, rendszerezve becsomagolva, oly módon, hogy az idelátogatónak személyes élményt tudjanak biztosítani, hangsúlyozta Rácz Lilla.

A szakemberhiányra reflektálva Derzsi-Ráduly Kázmér, a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont igazgatója vázolta azt az ellentmondásos helyzetet, hogy az általa vezetett tanintézménynek van ugyan akkreditált turisztikai technikus szakja, de két éve nem kap engedélyt új osztály indítására, holott volna bőven jelentkező diák, aki ezt választaná. De van elképzelés és igény az agro-turisztikai szak beindításához is, ennek engedélyeztetéséhez viszont az iskola infrastruktúrája nem megfelelő. A tanintézmény szeretne mindenképpen bekapcsolódni az erdővidéki turizmus fellendítésébe, tartják is a kapcsolatot, együttműködnek a szálláshelyekkel, vendéglőkkel, jegyezte meg az igazgató.

Kisbaconi jópéldákat hozott Benedek Márta, a Bodvaj Egyesület elnöke, aki a kenyér útja programot ismertette, beszámolt a települési értéktár létrehozásáról és a népi feredő megépítéséről. Elindult egy közösségi együttműködés, nem tökéletes, de van, hangsúlyozta a civil szervezet elnöke, aki azt is megjegyezte, sajnálatos módon azt tapasztalja, könnyebb idevonzani a turistákat Erdővidékre, mint itthon tartani a fiatalokat. Az idegenvezetők és az erdővidéki turisztikai információs iroda hiánya mellett a kiszámíthatatlanságot nevezte meg, mint az egyik legnagyobb problémát, amellyel nap mint nap küszködnek.   

Az idegenforgalmi konferencián erdővidéki panzió- és vendéglőtulajdonosok mellett intézmények, szervezetek képviselői is részvettek, Lázár Kiss Barna polgármester javaslatként fogalmazta meg, hogy érdemes lenne rendszeresen egyeztetni, közösen kidolgozni az irányvonalakat, amely alapján a térség turizmusát fejleszteni kellene.