Örök emberi értékek Erősdön

A 90 évvel ezelőtt, Kós Károly tervei alapján épült református parókia emlékünnepsége nyitotta meg a Székföldi Magyar Napok rendezvénysorozatot szombaton, november 9-én, Erősdön. Elsőként, a még épülőfélben levő új közösségi ház egyik termében, Kós Károlyra emlékeztek, majd kulturális műsorra került sor az erősdi kultúrházban.

A 90 évvel ezelőtt, Kós Károly tervei alapján épült református parókia emlékünnepsége nyitotta meg a Székföldi Magyar Napok rendezvénysorozatot szombaton, november 9-én, Erősdön. Elsőként, a még épülőfélben levő új közösségi ház egyik termében, Kós Károlyra emlékeztek, majd kulturális műsorra került sor az erősdi kultúrházban.

„Az erősdi református parókia 1929-ben épült. Már évekkel azelőtt megfogalmazódott az igény egy új parókia építésére, az akkori lakhatatlan, egészségtelen volta miatt. Amikor jóváhagyták a Kós Károly terv-imitáció kivitelezését, az erősdi asszonyok segítettek az építési munkálatokban, mivel férjeik mezei munkával foglalatoskodtak” – idézett az egyházi jegyzőkönyvekből és a falubeliek emlékeiből Ráduly Baka Zsuzsa református lelkipásztor megnyitó beszédében. A rövid ismertetőt követően felhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy emlékként egy kis nyomtatványt is hazavihetnek, amelyen egyrészt az erősdi református parókiáról, másrészt Kós Károlyról olvashatnak Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa szerkesztésében. Kós Károlyról, Sas Péter írásából idézett a tiszteletes asszony, kiemelve, hogy „egész életre szóló, örök emberi értékeket hagyományozott”, majd felvezette Csibi László, Kós Károly címet viselő, 2013-ban készült dokumentum- filmjét.

Az erősdi kultúrházban Oltean Csongor megyei tanácsos köszöntő beszédével kezdődött az ünnepi műsor, aki Kányádi Sándor költő szavaival élt: „Legelső a nemzet, második a család és csak harmadsorban nézd a magad javát. Ezen szavakkal szeretném felhívni a figyelmet a nemzet összetartó erejére, amely erőt ad a mindennapok árnyékában. Jó látni, hogy a Kovászna Megye Tanácsa által kezdeményezett Székföldi Magyar Napok szervezésébe ilyen örömmel kapcsolódnak be a helyi közösségek, önkormányzatok és egyházak egyaránt. Kívánom, hogy eme napok közösségformáló, identitást erősítő hatása sokáig megmaradjon emlékezetükben”.

Az erősdi gyermekek a Kőleves, illetve a Szorgalmas és a rest leány című, játékos, gyermeki tisztasággal előadott népmese feldolgozásukat saját készítésű díszletelemekkel egészítették ki. Mindemellett népdalcsokorral is készültek, munkájukat tapssal, mosollyal díjazta az egybegyűlt közönség.

A Komollói Nőszövetség Amatőr Színtársulata két vidám jelenettel nevettette meg a székföldi közönséget, a Buszmegállóban címűben a városi és a vidéki nők szépségápolási, sminkelési módszereinek különbözőségei adtak okot a nevetésre, míg Az öregúr című kabaréjelenetben a párválasztás nehézségeinek vicces bemutatása váltotta ki a közönség elismerő tapsát.

Életerővel telt meg az erősdi kultúrház, amint színpadra lépett a Zöld Fenyő Néptánccsoport, csattogtak a csizmaszárak, pörögtek a szoknyák, csujjogtattak, énekeltek a lányok, tapsolt, visszajátszást kért a közönség. Előadásukban marosszéki, szatmári és felcsíki táncokat mutattak be, míg Sinka Krisztina népdalokat énekelt.

„Az örök emberi értékek: a népdal, a néptánc, a népmese, a humor, a jókedv jegyében zajlottak az idei Székföldi Magyar Napok és a közös együttléteknek elengedhetetlen része a megterített asztal is. Kérem, fogyasszák szeretettel az erősdi asszonyok szívvel-lélekkel készített töltött káposztáját és süteményeit” – hangzott Ráduly Baka Zsusza tiszteletes asszony záróbeszédében a felhívás a jelenlevő árapataki, hídvégi és erősdi közönség fele.

Az erősdi helyszínnel záruló VI. Székföldi Magyar Napok a helyi magyar közösségek, önkormányzatok, református egyházak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének szervezésében zajlott.