Megnyugtató megoldás: legyen a magyar is hivatalos nyelv

Nehéz jogokat érvényesíteni úgy, hogy a jogi körülmények és a jogértelmezés között  bizonytalanság van, ha eltérő értelmezések érvényesülnek

Nehéz jogokat érvényesíteni úgy, hogy a jogi körülmények és a jogértelmezés között  bizonytalanság van, ha eltérő értelmezések érvényesülnek – szűrte le háromszéki látogatásának tapasztalatait Magyar Anna, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke, a testület által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, aki hétfőn tájékozódott Kovászna megyében.

Negyedszázada fogadták el a Chartát, ez az évforduló jó alkalom, hogy jelentést készítsenek, felmutatva a jó gyakorlatokat és a hiányosságokat is, Magyar Anna, amint a sajtótájékoztatón fogalmazott, fontosnak tartotta első kézből tájékozódni, annak ellenére, hogy a jelentéstevői gyakorlat szerint szokatlan, hogy terepen gyűjt adatokat, ugyanis a raportőrök munkáját szakértők segítik, írott anyagokból dolgoznak. "A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája nemcsak egy kötelezően elfogadott eljárásrend, hanem az államnak támogatnia kell, ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvhasználatot" –  magyarázta a raportőr, hozzátéve, őt éppen az érdekli, hogy "ez a kötelezettségvállalás egyéb törvényekben mennyire tükröződik vissza és hogy az önkormányzatok mennyire kapnak megfelelő hatáskört, hogy ezeket a nyelvi jogokat érvényesítsék". Elmondta, pénzügyi téren is biztosítani kell a kétnyelvűséget, megjegyezve, hogy Európa szerte azt tapasztalták, hogy a legkönnyebben innen vonják el a forrásokat, ha gazdaságilag nehezebb időszak következik.

"Egyértelmű, hogy a probléma megoldása az, hogy a román mellett legyen a magyar is hivatalos nyelv Székelyföldön és ezt megoldást a Charta is szorgalmazza" – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, hogy nyelvi kérdésekben nem szeretnének többet, mint ami más európai országokban is teljesen elfogadott. "Ez lehet az a fordulópont, ami megoldja ezt a kérdést. Gyakran ütközünk nyelvhasználati kérdésekben a kormány központi vagy megyei képviselőivel. Nem két egyenlő fél  vitája ez, hanem az állam és az állampolgárok közötti nézeteltéréséről van szó, és ebben az esetben elsősorban az állampolgárok érdekeit kell szem előtt tartani és nem fordítva. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy még nagyon sokan a `89 előtti totalitárius állam eszméjét próbálják fenntartani" – jelentette ki a tanácselnök.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának működési mechanizmusát ismertette, a strasbourgi székhelyű testületnek ő maga is teljes jogú tagja kilenc román kollégájával együtt. Az Európa Tanácsot Winston Churchill javaslatára a második világháború után abból a célból hozták létre, hogy Európa "illemtanára legyen", mondta el Grüman Róbert. A Chartáról szóló jelentést Magyar Anna és svájci Lelia Hunziker készíti, várhatóan ősszel jut a plénum elé, és ezt követően az ET döntéshozó testülete, a Miniszteri Bizottság – amely a 47 tagállam külügyminisztereiből áll – asztalára kerül, ahol országspecifikusan is születhetnek javaslatok, ajánlások.     

Magyar Anna Gidófalván kezdte tájékozódó látogatását, ahol, mint ismeretes, a település polgármesterét végleges bírósági határozattal kötelezték, hogy levegye a községháza feliratot. A raportőr ezt követően Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusával folytatott megbeszélést. Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Anna úgy fogalmazott, a kiegyensúlyozottság jegyében kérte a találkozót, és annyit mondhat el, hogy a kormánymegbízott "kiválóan védte a kormányzati álláspontot, jogi érveléssel támasztva alá a konkrét eseteket, azt gondolom, hogy kiváló diplomata". 

A raportőr háromszéki megyei tanácsosokkal és civil szervezetek képviselőivel is találkozott, a civilek egy petíciót is átadtak, amelyet eddig 149 alapítvány, egyesület, egyházi szervezet írt alá. A dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy "Kovászna megye prefektusa semmibe vette az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájába foglalt előírásokat", azaz "semmibe veszi a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy anyanyelvüket használhassák a helyi közhatóságokkal való kapcsolattartásban".