Még a templomok körül is rendet raknának

Az öraljaboldogfalvi templom kerítésének, kertjének rendezésében saját kezével is segítene Tamás Sándor tanácselnök. A nyár során nem csak a műemléktemplom környékét szednék rendbe, hanem több Kovászna – Hunyad megyei programra is sor kerül. Május 10-én szórványtanácskozást tartottak a megyei tanács nagytermében.

Az öraljaboldogfalvi templom kerítésének, kertjének rendezésében saját kezével is segítene Tamás Sándor tanácselnök. A nyár során nem csak a műemléktemplom környékét szednék rendbe, hanem több Kovászna – Hunyad megyei programra is sor kerül. Május 10-én szórványtanácskozást tartottak a megyei tanács nagytermében.

Tamás Sándor hangsúlyozta a közös programokat elsősorban a Hunyad megyei magyarság igényeihez, elvárásaihoz igazítva kell lebonyolítani. A tanácselnök elmondta: úgy véli, hogy Székelyföld egyfajta belső anyaországként felelősséget kell vállaljon a tömbön kívül élő magyarok iránt. „Azt szeretnénk, hogy idővel ebbe a programba saját, illetve Hunyad megye magyarországi testvérmegyéit is bevonjuk” – árulta el Tamás Sándor.

Demeter László megyei tanácsos a szórványprogram Kovászna megyei koordinátora kifejtette: a továbbiakban egy olyan civil szervezetet szeretnének létrehozni, amely a későbbiekben az erdélyi magyar–magyar kapcsolatok, programokért felel. Nemes Előd önkormányzati referens a szórványprogram ernyője alatt zajlott találkozókról, kulturális programokról tartott rövid ismertetőt: az eddigi rendezvényeken iskolás és nyugdíjas korúak is találkozhattak. Hasonló eredményekről számolt be a Hargita, Beszterce – Naszód, illetve Hargita és Temes megyék közti kapcsolatot koordináló Zonda Erika elmondya: mindkét megye hangsúlyt fektetett arra, hogy magyar nyelvű előadásokat, kulturális programokat és tevékenységeket mutassanak be, hiszen a szórványban élőknek ilyenekben csak ritkán van része.

„A testvérkapcsolatok legnehezebb éve a negyedik év, amikor már komolyabb tartalmat kell adni ezeknek a kapcsolatoknak” – mutatott rá Vetési László a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány vezetője. Vetési szerint komoly erőfeszítést igényel kilépni a vendéglátói szerepből és bonyolultabb programokat létrehozni, ugyanakkor azt is fel kell mérni, hogy a testvérkapcsolat keretében melyek a megvalósítható célkitűzések. A szórványszakember szerint mindkét fél számára szokatlan a másik helyzete: a székelyföldiek nehezen tudják elképzelni, hogy milyen nyelvi sérülést szenvedett el a szórványság. Vetési László szerint kulcskérdés a türelem, hiszen a túlnyomóan román nyelvű környezet által jelentett asszimilációs hatást nem lehet pár hónap alatt eltűntetni.

Az egyetlen magyar nyelvű iskola Déván, amely Téglás Gábor történész nevét viseli, több mint 600 gyerek számára teremt lehetőséget az anyanyelven történő tanulásra. Kocsis Attila, az intézmény igazgatója szerint a természetes lemorzsolódást jóval meghaladó diákveszteség riasztó. Az oktatási intézmény vezetője a Kovászna megyei kapcsolattól azt reméli, hogy a gyerekekben tudatosul, hogy nincsenek egyedül, vannak még máshol is magyar nyelvű diákok. Az igazgató szerint ez a kérdés lényegessé válhat a továbbiakban, hiszen a kirekesztettség érzésének megszűntetésével az iskolások magyar identitása is erősödni fog.