Kőrösi Csoma Sándor: a kultúrák egymásmellettiségének 200 éves példája

Dardzsiling – Göttinga – Csomakőrös – ezekre a Kőrösi Csoma Sándor munkásságában meghatározó szerepet játszó helyekre utal annak a rendezvénysorozatnak a címe, amelyet az UNESCO által meghirdetett Kultúrák Közeledése Nemzetközi Évének jegyében szervezett meg a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Kovászna Megye Tanácsa, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az Árkosi Kulturális Központ.
 

Dardzsiling – Göttinga – Csomakőrös – ezekre a Kőrösi Csoma Sándor munkásságában meghatározó szerepet játszó helyekre utal annak a rendezvénysorozatnak a címe, amelyet az UNESCO által meghirdetett Kultúrák Közeledése Nemzetközi Évének jegyében szervezett meg a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Kovászna Megye Tanácsa, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az Árkosi Kulturális Központ.

Az április 15-17. között Kovászna megyében zajló eseménysorozat részeként, a Kőrösi Csoma Sándor - Az életút három állomása (Three Stations) című nemzetközi konferenciára jelentős számú tudós és kutató mellett jelen volt Füzes Oszkár László, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint azon országok nagykövetei és képviselői is, amelyeket Kőrösi zarándokútja érintett: Mohammed El Dib libanoni, Debashish Chakravarti indiai nagykövet, valamint a szíriai nagykövetség tanácsadója Ahmed Al Zaoubi. A program támogatói közt kiemelt helyen szerepel az UNESCO.

„Ma Kőrösi Csoma Sándorra, a nyelvészre, kutatóra, két új tudományág – a tibetológia és a buddhizmus-kutatás - alapítójára emlékezünk azokkal a barátinkkal, azoknak a nemzeteknek a képviselőivel, akikkel Kőrösi Csoma Sándor életútja köt össze”– mondta Kelemen Hunor miniszter, aki Csomakőrösön megtartott beszédében arra is emlékeztetett, a nagy székely kutató és zarándok célja az volt, hogy megtalálja a magyar őshazát, hiszen nemcsak az ő tudatában, hanem az egész magyarságéban élt, és él a mai napig a keleti eredet. „A magyarság őshazáját ugyan nem sikerült megtalálnia, ellenben egy egészen kimagasló örökséget hagyott, nemcsak a magyar közösségre, hanem más nemzeti közösségekre is, a világra” – tette hozzá a miniszter, aki azt is elmondta, a minisztérium és partnerei által kezdeményezett esemény nem csupán szimbolikus jellegű, hiszen a Kőrösi-életút másik két állomásán – Göttingában ősszel, Dardzsilingben pedig télen – folytatódik a művelődéstörténeti örökségre való emlékezés, tudományos munka.

Csomakőrösön, újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját, amely jelenleg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban tekinthető meg, nem szállítják vissza Bukarestbe. Mint ismeretes, az eredeti elképzelés szerint az ágyú mindössze egy hónapig maradhatott volna Székelyföldön, azonban a miniszter ígéretet tett arra is, hogy az ágyú átkerüljön a Székely Nemzeti Múzeum vagyonkezelésében.

„Az utat én akartam, mert engem akart az út” idézte Tamás Sándor megyei önkormányzati vezető Magyari Lajos Csoma Sándorról szóló versét. A tanácselnök rámutatott: Kőrösi Csoma Sándor egyénisége meghatározó, hiszen „a jövő az elhatározással kezdődik”.

Kelemen Hunor miniszter és Tamás Sándor tanácselnök a Kőrösi Csoma Sándor emlékház meglátogatása után Kovásznán, a Clermont szálloda konferenciatermében köszöntötte a Kőrösi Csoma Sándor - Az életút három állomása (Three Stations) című nemzetközi konferencia előadóit és résztvevőit. A kulturális és örökségvédelmi miniszter Sepsiszentgyörgyön 16.30-kor a helyi kulturális intézmények vezetőivel, képviselőivel találkozott a Tein Teaházban.