Kisgyörgy Zoltán neve összeforrott Háromszékkel

Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténeti szakíró vehette át csütörtök este a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2013-ban alapított. Az elismerést minden évben a magyar kultúra napja alkalmával adják át, idén a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közös szervezésű ünnepségén került sor rá.

„A szülőföld, a nemzeti kultúra iránti szeretet, tisztelet nemcsak legnemesebb, de legjóízűbb, legjókedvűbb példáját tanulhatjuk el az idei év díjazottjától, Kisgyörgy Zoltántól, aki minden egyes megnyilvánulásával székelységünk egyediségét és megismételhetetlenségét ünnepli. Mi pedig ma, a magyar kultúra napja alkalmával őt ünnepeljük, amikor a Háromszék kultúrájáért díjjal ismerjük el ezt a rendkívüli gazdag, ma is pezsgő életpályát. Olyan lámpás emberünk Kisgyörgy Zoltán, aki felismeri és megmutatja a körülöttünk levő látható vagy rejtett szépséget egyaránt, lehajol a legapróbb részletért is, kibontva nekünk történetét, mesél és mesél, ahogyan csak ő tud mesélni. Mindig csodálattal hallgatjuk és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kárpát-medence minden szegletéből származó ember derült már legalább egyszer az ő zamatos anekdotákkal megtűzdelt előadásain” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Gyombolai Péter Vince konzul köszöntötte a résztvevőket, aki beszédében a megmaradás és összetartás fontosságát, a magyar identitás rendíthetetlenségét hangsúlyozta.

Díjazottaink közösségüket szolgálják

A Háromszék kultúrájáért díjat olyan háromszéki személyeknek ítélik oda, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, akiknek tevékenysége túlmutat szakmájukon, hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal egész közösségüket szolgálták.

Az életműdíjat elsőként Szilágyi Zsolt nemzetközi hírű tenor, a Vox Humana kórus alapító karnagya, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola volt igazgatója kapta meg, majd Gazda József író, művészettörténész következett. 2015-ben a kézdivásárhelyi festőművész Kosztándi házaspár részesült az elismerésben, 2016-ban Egyed Ákos történészprofesszor, 2017-ben Țînțar Niculina szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa. 2018-ban Haszmann Pál helytörténész több évtizedes tevékenységét díjazták, 2019-ben Nemes Levente színművész, 2020-ban Albert Ernő néprajzkutató, a Székely Mikó Kollégium volt igazgatója, 2021-ben Gazda Klára egyetemi tanár, néprajzkutató kapta az elismerést. Tavaly, rendhagyó módon két elismerést ítéltek oda: egyiket posztumusz a 2022. január 6-án elhunyt Deák Gyula Levente, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója munkájának értékeléseként, a másikat Vetró-Bodoni András kézdivásárhelyi szobrászművész, tanár vehette át több évtizedes munkája elismeréseként. Idén is ketten kapták meg az elismerést, a román kultúra napján Petre Străchinaru művelődésszervező, az Árkosi Kulturális Központ volt igazgatója, a magyar kultúra napja alkalmából pedig Kisgyörgy Zoltán vehette át a díjat.

Sokunkban erősíti a szülőföld szeretetét, a Háromszék iránti csodálatot

Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró 1936-ban született Árkoson. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd 1957-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát. Még ez évben Ozsdolára került tanárnak, majd a következő évtől Apácán tanított. 1961-1974 között az erdővidéki szénbányák geológusa volt. 1974-től a Kovászna megyei turisztikai hivatalhoz került Sepsiszentgyörgyre, ahol hidrogeológiai mérnökként tevékenykedett. 1984-ben a kőröspataki szénbányánál dolgozott bányageológusként, majd 1989-ben az akkor induló Háromszék napilap munkatársa lett, amelynek immáron 32 éve oszlopos tagja.

„Kisgyörgy Zoltán, az idegenvezető érdeklődők, kedvelők, barátok nagy táborát tudhatja maga mellett, maga mögött. Előadásai rendjén néma csend és a harsány nevetés egyaránt jellemző, a témától, történettől, anekdotától függően. Ezt teszi azokon az autóbuszos kirándulásokon is, melyeken fáradhatatlanul mutatja be ezeket az értékeket nemcsak a távolabbról jövő turistáknak, hanem nekünk itthoniaknak is. Sokunkban ezáltal erősíti a szülőföld szeretetét, másokban a Háromszék iránti csodálatot” – fogalmazott méltatásában Demeter László muzeológus, Erdővidék Múzeumának igazgatója.

Zolibácsi, ahogy mindenki ismeri, keresztül-kasul bejárta a megyét, ismeri Háromszék minden szegletét és sok-sok lakóját, ezúttal is a tőle megszokott könnyedséggel, mosollyal és természetesen anekdotákkal köszönte meg az elismerést, megjegyezve: „Jóból is megárt a sok, ki kellett bírni ezt a sok dicséretet is”. Végignézve a teli termen, meghatódva mondta, szinte mindenkit ismer. Pályájának fontosabb állomásairól hozott magával ereklyéket és persze hozzá tartozó rövid és frappáns történeteket. Végezetül elérzékenyülve mondta, hogy Istennek legnagyobb ajándéka megérni több mint 86 esztendőt, de ezúttal is kibújt belőle a huncutság és megnyugtatta a szép számban jelenlevő ismerősöket: „Jelentem, még fungálok”.

A díjátadót követően Nagy-Kopeczky Kristóf műsorvezető Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjének üdvözletét tolmácsolta, majd Szonda Szabolcs könyvtárigazgató vezette fel az ünnep záróakkordjaként sorra kerülő zenés irodalmi előadást, ráhangolódva a Petőfi 200 emlékév eseményeire. Sinha Róbert gitárművész és Prohászka Rád Boróka irodalomtörténész a „Száz alakba...” című zenés-irodalmi előadása a Petőfi-bicentenárium alkalmából született. Petőfi Sándor versei mellett kortársa, Mertz János Gáspár (1806–1856) gitárművei hangzottak el, amelyek a legszebb magyar romantikus zenei hagyományokat idézték. Az előadók – akik nemrég jelentettek meg egy Petőfiről szóló kötetet – a költőről is elmeséltek néhány, az iskolai tananyagban nem szereplő, különös és humoros történetet.