Kisbaconban, Svédül, Bendek Elekről

Több tíz gyerek készített képet Benedek Elek frissen avatott szobrával Kisbaconban. A Tamás Sándor által rendhagyónak nevezett szobor életnagyságban, padon ülve ábrázolja Elek apót, aki mellé bárki leülhet.

Több tíz gyerek készített képet Benedek Elek frissen avatott szobrával Kisbaconban. A Tamás Sándor által rendhagyónak nevezett szobor életnagyságban, padon ülve ábrázolja Elek apót, aki mellé bárki leülhet. A szeptember harmincadikai, szerdai ünnepségre Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, illetve Eva Ericsson, a svédországi Värmland kormányzóasszonya is ellátogatott.

„Benedek Elek mindannyiunk lenagyobb tanítója, első és utolsó tanítómestere: számunkra ő a hazatérő ember életpéldája, aki bebizonyította, hogy itt, az Erdővidéken is lehet nagyot, maradandót, megismételhetetlent alkotni” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Kisbaconban.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, Benedek Elek igazi szimbólum a magyarság számára, hiszen mindaz, amit ma magyar népmesének, hagyománynak nevezünk, az elválaszthatatlanul kötődik Benedek Elekhez, az ő tiszta, támadhatatlan erkölcsiségéhez.

„Nagyon nagy dolgot adott nekünk Kisbacon: egy tanítómestert, aki azáltal, amit és ahogyan alkotott, mindannyiunk tanítójává vált. Benedek Eleknek, számos más székely főemberünkhöz hasonlóan, sajátos és különös kapcsolata van a szülőfölddel: ő számunkra a szembejövő, a hazatérő ember. Ő az, aki amikor mások éppen ellenkező irányba mentek, menekültek innen, akkor ő úgy gondolta, hogy hazajön Kisbaconba, és ezáltal ma is azt bizonyítja, üzeni, hogy ez a helyes irány, ez a helyes út. Benedek Elek Budapesten is fontos alkotó volt, de Kisbaconban, hazajötte után vált igazi szimbólummá, vált a hazatérő ember életpéldájává, aki bebizonyította azt, hogy itt, az Erdővidéken lehet nagyot, maradandót, megismételhetetlent alkotni” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

A kisbaconi iskolával szemben, külön erre a célra kialakított parkocskában elhelyezett szobrot Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Benedek Elek dédunokája, a magyartanárként dolgozó Szabó Réka közösen leplezték le.

Az ünnepségen felszólalt Bogdán László író, publicista Benedek Elek újságcikkeiből olvasott fel. Az olvasónak gyakran nehéz elhinnie, hogy a nagy vehemenciával író tollforgató ugyanaz a személy, aki a meséket is írta – fogalmazott Bogdán. Elmondása szerint Benedek Elek életpályájából nem csak a publicisztika az, amiről a szélesebb közönség keveset tud, hanem azok a „rémregénybe illő körülmények” is kevéssé ismertek, amelyek közt a Cimborák terjesztése zajlott. „Fő, hogy dolgozzanak…” idézte befejezésül Elek apó tanácsnak is tekinthető utolsó mondatát a sepsiszentgyörgyi író.

„Amikor a két régió meseíróit hasonlítjuk össze kiderül, hogy kultúráink nagyon is hasonlítanak egymásra” mondta el Eva Ericsson, Värmland, Kovászna megye svédországi testvértartományának kormányzóasszonya. Az önkormányzati vezető Benedek Elek munkásságát a Nils Holgerssont megalkotó Selma Lagerlöf életművéhez hasonlította. A kormányzóasszony elárulta azt is, hogy a Lagerlöf életét bemutató tárlat, amelyet jelen pillanatban Egerben lehet megtekinteni, decemberben megérkezik Háromszékre is. A svédországi testvérmegyén kívül részt vettek az ünnepségen Heves, Veszprém, Zala és Csongrád megye önkormányzatainak vezetői is.

Fekete Vince a Székelyföld kulturális havilap szerkesztője beszéd helyett egy Elek apótól inspirálódott mesét olvasott fel a közel hatszáz fős közönségnek – amelyben a változatosság kedvéért a királyfi motorbiciklin száguldozik, a királylányból pedig házsártos feleség lesz.

Bardócz Csaba a község polgármestere ünnepi beszédében elmondta: a Vargha Mihály által megformázott szobrot Kovászna Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Bodvaj egyesület illetve iskolás gyerekek támogatásával készítették el, a szintén székelyföldi Sántha Csaba szobrász szovátai öntödéjében.