Kézdiszentlélek az elmúlt 800 évben - Hiánypotló könyvet mutattak be

A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Házban 2019. január 16-án, szerdán teltházas előadás keretén belül mutatták be Csáki Árpád: A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély építéstörténete című könyvét. Az igényes kiadásban megjelent tanulmány a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából készült a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében, a szakmai lektorálást Kovács András kolozsvári művészettörténész, nyomdai előkészítését pedig Bartos Lóránt kézdivásárhelyi újságíró végezte.

A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Házban 2019. január 16-án, szerdán teltházas előadás keretén belül mutatták be Csáki Árpád: A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély építéstörténete című könyvét. Az igényes kiadásban megjelent tanulmány a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából készült a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében, a szakmai lektorálást Kovács András kolozsvári művészettörténész, nyomdai előkészítését pedig Bartos Lóránt kézdivásárhelyi újságíró végezte.

Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere az est házigazdájaként méltatta a rendezvényt és elmondta, hogy a község szülöttjeként már rég foglalkoztatta a Perkő alatt levő Tarnóczy–Mikes-várrom, hiszen a település egyik legrégibb épülete volt. Hosszas keresgélés után sem talált egy-két leíráson kívül semmilyen tudományos munkát, ami foglalkozott volna az egykori vár történetével, vagy annak egykori tulajdonosaival. Az elöljáró elmondása szerint mindenek előtt a terület tulajdonjogát kellett tisztáznia az önkormányzatnak, ami hosszú időbe telt, de ma már a terület és a rajta található várrom a község tulajdonát képezi és így lehetőség nyílik arra, hogy hivatalos keretek között előbb feltárják a romot, majd ezután elkezdődhessen annak restaurálása is, ami egyszer talán a község, de akár Kézdiszék kiemelkedő látványossága is lehet.

A hajdani reneszánsz Tarnóczy–Mikes-várkastély maradványai a kézdiszentléleki Perkő lábánál, a községközpont északnyugati részén találhatóak. A kastély Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya című regényének egyik helyszíneként ismert. Ez a regény volt az elsők között, amit újra olvasott a szerző, amikor egy évvel ezelőtt megbízást kapott Szentlélek község polgármesterétől, hogy a kastélyra vonatkozó szakirodalmat, levéltári forrásokat felkutassa és ezt egy tanulmányban összegezze. Dr. Csáki Árpád történész előadásában elmondta: „Kézdiszentlélek különösen gazdag történelmi múlttal bír, ezért nem véletlen az, hogy különböző tudományágakban már jelentek meg kutatások, mint például Borcsa János breviáriuma, ami a település régi írásait tartalmazza vagy Dr. Jánó Mihály munkája, aki a perkői kápolnáról írt tanulmányt. Kézdiszentlélek Háromszék-szerte az egyik leggazdagabb épített örökségével rendelkező település, éppen ezért számos tanulmány tárgya mindaz, ami itt található. Ez a munka, ami könyv kiadásával kezdődött csak az első lépése egy hosszú, több évet tartó nemzetközi kutatásnak, hiszen már magyarországi régészek is érdeklődnek a téma iránt.”

A könyvbemutatót Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnökének előadása követte, amely Szentlélek térképi megjelenítése és nevének változatai az elmúlt nyolcszáz évben legenda és valóság között címet kapta. A nagyszámú hallgatóság korabeli térképek segítségével ismerkedhetett meg szülőföldjük nevének változataival, térképi megjelenítésével.

A Tarnóczy–Mikes-várkastélyról elkezdett tudományos munkálatokkal kapcsolatosan Tamás Sándor elmondta: „Egyeztettünk a Székely Nemzeti Múzeummal és reális esély van arra, hogy akár az idei évben elkezdődhessen egy hazai és magyarországi régészekből álló kutatócsoport által végzendő régészeti ásatás annak érdekében, hogy feltárják és legalább részben restaurálják a várromot.”

A tartalmas, képekkel gazdagon illusztrált előadások végén a könyv szerzője, Dr. Csáki Árpád a helyszínen dedikálta tavaly decemberben megjelent könyvét.