Kapumentő program indul Háromszéken

Háromszék egyik legkisebb faluja, az Olt jobb partján fekvő Sepsizoltán szombaton délelőtt különleges kapuavatás helyszíne volt.

Mérföldkő a háromszéki műemlékvédelem történetében

Háromszék egyik legkisebb faluja, az Olt jobb partján fekvő Sepsizoltán szombaton délelőtt különleges kapuavatás helyszíne volt. Itt áll a település keleti peremén az egykori Czirjék-birtokot záró 18. századi galambdúcos barokk kőkapu, mely romos állapotával évtizedeken át a megyében zajló értékpusztulásra figyelmeztetett. Ebben az évben viszont magyar összefogás eredményeként ez a magányos műemlék megújult és mostantól a háromszéki műemlékvédelem egy új korszakát hirdeti.

Az ünnepségre összegyűlt több mint száz érdeklődőt a helybeli fúvószenekar térzenével fogadta. Köszöntőbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felelevenítette, hogy ez a hely az egyik legrégebbi múlttal bíró székely családnak volt a fészke. Tagjai között volt főkapitány, királybíró, udvari kamarás meg királyi testőr. Szerinte ez a kapu régi és mostani alakjában erőt, tisztaságot, befogadást és ugyanakkor titokzatosságot sugároz. „Évtizedeken át pusztulásának lehettünk tanúi, most azonban nemcsak egy kis faluközösséget, hanem egy egész megyét ébredésre serkent. S éppen akkor született újjá, amikor a megyei tanács kezdeményezésére kapuvédő és kapuállító program indul a megyében. Most készül a háromszéki műemlék kapuk katasztere éppen annak érdekében, hogy megmentsük ezeket a sok esetben enyészetnek kitett értékeinket. Ez a kapuavatás egy mozgalom kezdetének első állomása, egy olyan mozgalomé, ami itthon maradásra, építésre ösztönöz. Mert amelyik nép megőrzi múltbéli értékeit, az élni akar. Mi pedig élni akarunk! Itt akarunk élni!” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató a két esztendeje eltávozott székely polihisztor, Kónya Ádám udvarházkutatásait méltatta. Azt is megfogalmazta, hogy ez a felújított kapu lényegében mérföldkő a háromszéki műemlékvédelem történetében, hiszen jelképesen itt és most vette át a mai műemlékvédő nemzedék Kónya Ádám e tárgyú hagyatékát.

Várallyay Réka budapesti művészettörténész, az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület alelnöke, a rendezvény és a kapufelújítás szervezője, az újjáépítés történetét osztotta meg a közönséggel. A felújítás költségeit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékekért rendezett tavalyi jótékonysági bálján összegyűlt adományokból fedezték. Ehhez társult a tulajdonos meg a helybeliek áldozatos munkája.

Az esőben elkezdett kapuavatás végére kisütött a nap és az ünneplők egy másik kulturális eseménybe kapcsolódhattak be. A kapuval szomszédos házban nyitották meg Gábor Éva hímző asszony első kézimunka kiállítását.