Huszártoborzó: végiglovagolták Háromszék településeit

A 80 huszár két nap alatt több mint félszáz kilométert tett meg nyeregben. Integetve, kaláccsal, virággal várták őket.

A 80 huszár két nap alatt több mint félszáz kilométert tett meg nyeregben. Integetve, kaláccsal, virággal várták őket.

A Háromszéki Turisztikai Napok idén lovakról, lovas turizmusról szóló konferenciával kezdődött május 28-án Kézdivásárhelyen. Szombaton és vasárnap pedig huszártoborzót tartottak, amelyet a Csillagőrző Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa, a felső-háromszéki helyi önkormányzatok, illetve a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szervezett.

„A lovas tevékenységek ma reneszánszukat élik, legyen szó szabadidős, vagy hagyományőrző aktivitásokról” – állapította meg Tamás Sándor tanácselnök a konferencia megnyitóján, hangsúlyozva: a huszártoborzás több száz éves hagyomány a térségben.

Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere az Incitato lovas-klub példáján keresztül illusztrálta, hogy Kézdivásárhelyen mindig is erős volt a lovas kultúra, hiszen a fent említett szervezet Románia első hasonló jellegű klubja volt. Incze Réka, a Csillagőrző Egyesület vezetője a huszártoborzó hagyományáról beszélt; ez a fajta turizmus kulturális turizmusnak minősül, bár „időturizmusnak” is lehetne nevezni. A kilencvenes évek elején kezdődő hagyományőrző mozgalom a XI. Huszárezred történetét eleveníti fel, amelynek annak idején a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban volt a főhadiszállása.

A huszártoborzó szombaton reggel kezdődött a kézdivásárhelyi kaszárnyánál, azaz a valamikori székely altiszti neveldénél. A huszárok végigjárták a környék összes települését, velük lovagolt Tamás Sándor is.
    
Kovászna megyében több huszáralakulat is létezik: a turisztikai napok leglátványosabb részén, a toborzón a gidófalvai, bodoki, szentgyörgyi, sepsibükszádi és illyefalvi huszárok vettek részt. Egy másik csapat Hargita megyéből érkezett, alcsíki, gyergyói, Udvarhely környéki, illetve kászoni huszárokkal. A lovasokat követő szekereken tüzérek is utaznak – ők Magyarországról, Vácról érkeztek. A huszárok száma mintegy 80 főre tehető; két nap alatt több mint félszáz kilométert tettek meg nyeregben. A toborzás vasárnap Gelencén ért véget.

A sereg előtt külön szekéren utaztak a rézfúvósok, illetve egy másik szekéren a kézdivásárhelyi Tanulók Háza zenekara foglalt helyet, akik a sorozáshoz dukáló verbunkost húzták. A toborzásban nagy feladat jutott a Perkő táncegyüttesnek is, akik huszárosan cifra tánccal csalogatták a leendő huszárokat. A koreográfia szerint minden településen két új huszár csatlakozott a menethez.

Az idős Kati néni Kézdiszentléleken a könnyeit törölgeti, közben pedig integet. „Tudja-e lelkem, hogy én még lány koromban a magyarokat is láttam bevonulni?”. De nem csak Kati néni áll a porta előtt – az ablakok mögül, kerítések fölül sokan nézik a hetykén lovagló huszárokat. A legtöbb kapu előtt álldogálnak, integetnek, előkerülnek a telefonok, fényképezőgépek – a huszárok bevonulása nagy esemény.

A két nap alatt közel 6000 ember nézte meg a menetet. Tamás Sándor ígéretet tett rá, hogy jövőre is lesz hasonló rendezvény.

Az eredeti cikk ITT olvasható.