Háromszéken találkoznak a Kárpát-medencei magyar alkotmánybírók

Sepsiszentgyörgyön tartja az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata május 21-én. A találkozó célja a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatok, a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdéskörének megvizsgálása.

A megyei önkormányzat nagy gyűléstermében sorra kerülő eseményen Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei találkoznak.

„Az alkotmány és alkotmánybíróság kérdése számunkra, kisebbségieknek sokkal fontosabb, mint a többségben élőknek. Ezt az elmúlt harminc év tapasztalata is bebizonyította: sok olyan esetben, mikor jogsértést észlelünk a többség részéről, szövetségeseket keresünk, és ilyenkor fordulunk olyan független fórumhoz, mint amilyennek feltételezzük az Alkotmánybíróságot” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: „Az Alkotmánybíróság az alkotmány őre, ami keretet biztosít az állam jogrendjének függetlenül attól, hogy az éppen kormányon levő aktuális politikai többség hogyan képzeli el az állam működését. Egy demokratikus országban az Alkotmánybíróság a garancia a jogrend betartására, a közösségi jogok gyakorlására. Magyar közösségként is a legtöbbször az alkotmányra hivatkozunk, hiszünk abban, hogy a legerősebb fogódzó az alkotmány kell legyen.”

A rendszerváltás után 4 magyar alkotmánybírója volt közösségünknek: a brassói Fazakas Miklós 1992-től 3 évig töltötte be ezt a tisztséget, Kozsokár Gábor 1998-től 9 évig, Puskás Bálint 2007-től szintén 9 évig, valamint Varga Attila 2016-tól ugyancsak 9 évig dolgozik.

A konferencia kezdeményezője, Puskás Bálint, volt alkotmánybíró elmondta, nemcsak a tapasztalatszerzésre, hanem a jó példák megismertetésére is kiváló lehetőséget biztosít az esemény. A Kárpát-medence országainak alkotmánybírói ezáltal talán üzenetet is megfogalmazhatnak, mely szerint a magyarság él és van elképzelése arról, hogy miként akar élni. Romániában hosszú idő óta vita van arról, hogy a kisebbségeknek milyen jogaik lehetnek, beszélhetünk-e kollektív jogokról vagy autonómiáról. Ugyanakkor üzenni szeretnének az egyszerű emberek és a politika fele is.  „Nem jó a román alkotmány. Pontatlan, megengedi az értelmezést. Túl sok lehetőséget ad arra, hogy bizonyos állami intézmények saját magukénak tartsanak olyan hatásköröket, amelyek nem az övék. Egy pontosabb és kibúvási lehetőségeket kizáró alaptörvényre lenne szükség. Jelenleg bármit meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon. A döntések meghozatalában sokat segítene az alkotmánybírók pártatlansága, a politikai szimpátia mellőzése.”— osztotta meg a gyakorlatban felmerült működési kérdések kapcsán Puskás Bálint.

„Egy ország államigazgatási berendezkedését az alkotmány szabályozza. Romániában – eléggé nevetséges módon – azt is alkotmányellenesnek tartják, ha meg szeretnénk változtatni az alkotmányt. Holott minden polgárnak joga van demokratikus eszközökkel kezdeményezni a módosítást annak érdekében, hogy jobbá tegyék az alaptörvényt” – fejtette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki rámutatott, az első román alkotmány, az úgynevezett liberális alkotmány 1866-ban született. Utána többször is módosították, a rendszerváltás óta kétszer változott, legutóbb 2003-ban a NATO és EU csatlakozást előkészítő alkotmányt fogadtak el.

„Egy állam működését jelentős mértékben befolyásolja, hogy mennyire jó az ország alkotmánya. A romániai alkotmányt francia mintára dolgozták ki, a félig parlamenti, félig elnöki berendezkedés sok problémát szült az állam működtetése terén, mindig kérdés, hogy ki kormányoz és kinek van hatalma. A kormánynak pénzügyi kérdésekben, az államfőnek az államszervezés terén van hatalma. Romániában például az alkotmányra hivatkozva csorbítják az erdélyi magyar közösség jogait, de az is jellemző, hogy az önkormányzati döntéseket utasítanak el az alaptörvényre hivatkozva, ez is jelzi, hogy milyen fontos az alkotmánybíróság működése, kihat az életünkre, ezért nagyon izgalmasnak tartom ezt a konferenciát” – tette hozzá.

A konferencián való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni lehet ezen a linken.