Háromszéken Gábor Áron eredeti ágyúja

Március 15-én, Kézdivásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön tekinthető meg a Gábor Áron háromszéki ágyúöntő által készített történelmi ereklye. Az egyetlen fennmaradt háromszéki ágyút először március 12-én, a Székely Nemzeti Múzeumban láthatja a nagyközönség.
 

Március 15-én, Kézdivásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön tekinthető meg a Gábor Áron háromszéki ágyúöntő által készített történelmi ereklye. Az egyetlen fennmaradt háromszéki ágyút először március 12-én, a Székely Nemzeti Múzeumban láthatja a nagyközönség.

Március 5-én, pénteken érkezik meg Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumhoz az egyetlen olyan ágyú, amelyet az erdélyi 1848 legendás ágyúöntője és tüzértisztje, Gábor Áron készített. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a március 2-án, kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta: az 1906-ban előkerült ágyú a Székely Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb kincse volt. A közönség 1923 és 1971 között tekinthette meg a harcászati eszközt, amelyet azóta „ideiglenesen” Bukarestben őriznek. A tanácselnök elmondta, pár évvel ezelőtt a fővárosban megtekintette az ágyúcsövet, amelyet megfelelő állvány hiányában a földön tartották. „Ez az ágyúcső, amelyhez a gyerekek kanalat gyűjtöttek, az asszonyok gyertyatartókat, és amelyhez több falu harangját is felhasználták, nemcsak a történelmünk, hanem érzelmi kötődést is jelent számunkra: hogy mit jelent székelynek lenni, hogy mire vagyunk büszkék, mi székelyek ”– fogalmazott Tamás Sándor, aki kiemelte a gesztusértékű hazatérés Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter közbenjárásának köszönhető.

Sylvester Lajos közíró, aki már számos szövegében foglalkozott a háromszéki 1848-49-es eseményekkel, rámutatott, hogy 1971-ben nem az ágyú volt az egyetlen olyan műkincs, amely Bukarestbe került. Sylvester szerint a több mint 30 tételes listából mégis erre a tárgyra emlékeznek a legtöbben. Az ágyú országos jelentőséggel bírt, ezért is került a Román Nemzeti Történeti Múzeumhoz.

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, véleménye szerint ez a megfelelő pillanat arra, hogy az ágyú hazaérkezzen. A város vezetője szerint Gábor Áron ágyújában az elmúlt generációk akaratereje, ragaszkodása is benne van. „Most, hogy a régiók átszervezéséről beszélünk, fontos, hogy érzékeltessük, a szülőföldünkhöz való ragaszkodást nem lehet sem aszfalttal, sem egyébbel kiváltani” – mutatott rá az ágyú hazatérésének többrétű hozadékára Antal Árpád András.

„Gábor Áron és társai attól voltak nagyok, hogy mint a Benedek Elek mesék szegénylegényei, a semmiből kivágták maguk, ágyút készítettek. Az, hogy az ágyú hazaér szebbé, tartalmasabbá teszik a március 15-ei eseménysorozatot” – hangsúlyozta Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

Bukarestből az ágyú  először Sepsiszentgyörgyre érkezik, ahol a március 12-én 19 órakor megnyíló In Memoriam Gábor Áron (1814-1849) tárlat keretében lehet majd megtekinteni. Ezután Kézdivásárhelyen, március 15-én állítják ki a főtéren, majd a Céhtörténeti Múzeumban helyezik el néhány napra. A helyi vezetők bíznak abban is, hogy a 2,5 milliárd régi lej értékű történelmi kincs nemcsak pár hétig lesz megtekinthető, hanem végleg visszakerül jogos helyére a Székely Nemzeti Múzeumhoz.