Háromszéken elkezdődött a Turizmus Éve

Hivatalosan is megkezdődött a Turizmus Éve Háromszéken, a rendezvénysorozat nyitókonferenciáját csütörtökön tartották Sepsiszentgyörgyön

Hivatalosan is megkezdődött a Turizmus Éve Háromszéken, a rendezvénysorozat nyitókonferenciáját csütörtökön tartották Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyének a magyar és a román turisták felé egyaránt nyitnia kell, elsősorban a nemesi turizmus és a mofetták, hidegvizes gyógyfürdők jelenthetik a kitörést, ugyanakkor a munkaerőhiányból kiindulva a szakképzés is fontos eleme a turizmusfejlesztésnek, hangzott el a konferencián.

A Turizmus Éve tematikus évről Kovászna Megye Tanácsa hozott határozatot 2016 végén,  a kezdeményezés precedens nélküli Romániában, célja, hogy összefogás alakuljon ki az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozók, szakemberek, önkormányzatok között, vezette fel a rendezvényt Grüman Róbert, a megyei önkormányzat alelnöke.

Saját pályát kell találni

"Háromszéken a román és a magyar közönség felé is nyitni kell, a román közönség felé azért, mert az ideérkező turisták 90 százaléka már eleve román nemzetiségű, és el kell érni, hogy minél többen visszatérjenek, a magyarországi közönség felé pedig azért, hogy vonzóbbá tegyük Háromszéken" – indította beszédét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, hogy a megyei önkormányzatnak nem kimondottan feladata a turizmus szervezése, viszont a fejlesztési irányok megszabásával segíteni tudja az idegenforgalmat. Turizmus terén olyan pályát kell találni, ami máshol nincsen, jegyezte meg a tanácselnök, ilyen a nemesi turizmus, amely az elmúlt évben a román bloggerek, újságírók, turisták körében is nagy érdeklődést váltott ki. Mint ismert, Kovászna megyében 165 kisnemesi udvarház van, ezek között több olyan is van, amely turisztikai egységként működik. "Kitörési lehetőséget hordoznak a gyógyvizek, hidegfürdők, mofetták is, az elmúlt években sok helyen felújítottuk a népi feredőket, más helyeken teljesen új kezelőközpontokat építettünk fel. Fontos kérdés a szakképzés, ez is egy olyan terület, ahol a megyei önkormányzat segíteni tud: a Művészeti és Népiskola tavalytól kezdett olyan tanfolyamokat, többek között szakács, pincér és báros tanfolyamokat szervezni, amelyet az idegenforgalomban dolgozók tudnak hasznosítani" – számolt be a Tamás Sándor, hozzátéve, hogy az elkövetkezőkben a megyei önkormányzat nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a diákok táboroztatására is. Elmondta, megkezdődött a kommandói tábor újjáépítése, és a tervek szerint a megyei tanács tulajdonában található utászházakat is úgy alakítanák át, hogy azokat diákok, sportolók használhassák. Ezek a kezdeményezések ösztönzőek lehetnek a környékbeli vállalkozók számára, hiszen még mindig van olyan községközpont, ahol egyetlen piacon alapuló szálláshely sincs, hangsúlyozta Tamás Sándor, aki a jelenlevő szakembereknek eredményes munkát kívánt a Turizmus Évében.

Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere üdvözölte a Turizmus Éve kezdeményezést, mint fogalmazott, nagy várakozással tekintenek a tematikus évre, hiszen a megyeközpontban is húzóágazat lehet a turizmus. Sepsiszentgyörgy elsősorban kulturális kínálatával tud megjelenni a turisztikai csomagokban, de Sugásfürdő is sokak számára vonzó lehet, ugyanakkor olyan ritkaság is található a városban, mint a nemrég létrehozott Székelyföldi Vadászmúzeum. Nyitottsággal, tárgyalókészséggel várják a turizmussal foglalkozó vállalkozókat, szakembereket, hogy reális együttműködést tudjanak kialakítani, hangsúlyozta az alpolgármester.

Elindult a változás

Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az elmúlt 1-2 évben sikerült kimozdítani a háromszéki turizmust áldatlan állapotából, ugyanis, miközben mindenki a megye turisztikai potenciáljáról beszélt, az idegenforgalom a háromszéki gazdaságnak még a 2 százalékát sem tette ki. Az elmúlt években több turisztikai rendezvényt kezdeményeztek, szakmai szervezetekkel társultak, saját panziós tagozatot hoztak létre, felleltározták az összes háromszéki szálláshelyet, most az idegenvezetők adatbázisán dolgoznak, karöltve a megyei és helyi önkormányzattal. A kamara elnöke ugyanakkor az idegenforgalmi adó bevezetését szorgalmazta,  a megyében egyedül Kovászna városában van ilyen helyi adó, ezt nem a helyi vállalkozók, hanem az odaérkező turisták fizetik, az összeg pedig helyben marad és ezt a turizmus  fejlesztésére, népszerűsítésére lehetne felhasználni, szerinte fontos a magán és közszféra együttműködése, az úgynevezett 3P (public-private partnership) rendszer kialakítása. Édler András reményét fejezte ki, hogy sikerül elérni, hogy év végéig hazakerüljön a Barót mellett felfedezett masztodon és a továbbiakban itthon csalogassa majd a turistákat.  

Camelia Tărniceru, a Turisztikai Minisztérium fejlesztésért és marketingért felelős aligazgatója a szaktárca vezetőjének levelét olvasta fel, amelyben a miniszter elismerten nyilatkozott a tematikus év meghirdetéséről, amint írta, ez is jelzi, hogy Kovászna megyében megértették, hogy a turizmus kitörési pont lehet. Levelében a tárcavezető a minisztérium prioritásait ismertette, többek között szeretnének egységes turisztikai törvényt kidolgozni, ugyanakkor két fontos programot indítanak, az egyik az közalkalmazottaknak szóló üdülési jegyek bevezetésére, másik az szabadidős központok építésére vonatkozik. A szakemberektől javaslatokat, konkrét projekteket vár a minisztérium, zárta levelét a turisztikai miniszter.

Proaktívan a turizmusfejlesztésben

Constantáról érkezett, Dobrudzsát képviselve Corina Martin, a Romániai Turisztikai Egyesületek Szövetségének (FAPT) elnöke, aki egyedi kezdeményezésnek tartja a Turizmus Éve meghirdetését, rámutatott, egy nappal korábban jó példaként emlegette egy tengerparti sajtótájékoztatón. A szövetség alapítója a Tengerpart és Duna-delta Turizmusáért Egyesület, amely tíz éve működik, az ország legerősebb ilyen  jellegű szakmai szervezetének számít, ugyanakkor a FAPT-nak ma már 16 ilyen turisztikai egyesület tagja, idén a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület is csatlakozott. A Tengerpart és Duna-delta Turizmusáért Egyesület javaslatára vezették be Constantán a turisztikai népszerűsítéséért adót, amelyet a Mamaian működő hotelek, vendéglők, üzletek fizetnek, a befolyt összeg nyolcvan százalékát az egyesület kapja meg, de többit is a turizmusra kell költenie az önkormányzatnak, ismertette Corina Martin. Hogy mekkora ereje lehet egy ilyen az úgynevezett 3P, magán és közszféra közötti partnerségnek, jól bizonyítja, hogy idéntől négy belföldi és öt külföldi repülőjáratot indítanak Constantáról, miközben korábban egy sem volt. Önök tudják a legjobban, hogy mit kell és mit érdemes Kovászna megyéből népszerűsíteni, ne a központból mondják meg, hogyan promováljuk magunkat, hangsúlyozta Corina Martin, aki reális együttműködést ajánlott a háromszékieknek, az elképzelések szerint közös tapasztalatcseréket, tanulmányutakat, vásárokat szerveznének.

Ösztöndíj diákoknak

A nyitókonferencián partnerszerződést írt alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és dr. Fosztó Mónika, a BBTE Közgazdaságtudományi Kara Üzletigazgatási Tanszékének sepsiszentgyörgyi vezetője. Az együttműködés részeként már idén nyáron szakmai gyakorlatra várják a zabolai Csipkésben a diákokat, ugyanakkor a  Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ösztöndíjalapot hozott létre, hamarosan három, egyenként 1500 lejes ösztöndíjat hirdetnek meg olyan egyetemistáknak, akik szakdolgozatának témája kapcsolódik Háromszék turizmusához.

2017-ben élményeket keresnek a turisták

A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület által szervezett rendezvény megnyitója után három témakörben tartottak előadásokat a hazai és magyarországi turisztikai szakemberek. Elsőként a régiófejlesztés és turizmus kapcsolatát boncolgatták, Mátraderecske jó példáját mutatva be, de őszintén megvizsgálva a székelyföldi turizmus jelenlegi helyzetét is. Ezt követően a háromszéki  turisztikai szolgáltatások innovációjáról beszéltek, az olaszteleki, miklósvári, zalánpataki és bikfalvi jó példákból kiindulva, végül a 21. században egyre több területen nagyobb szerepet betöltő közösségi média volt a téma, a szakemberek többször is hangsúlyozták: az idegenforgalommal foglalkozóknak nem egyszerűen szállást és étkezést kell biztosítaniuk, hiszen 2017-ben a turisták elsősorban az az élményeket, történeteket keresik, ennek megfelelően kell a háromszéki turisztikai ajánlatokat is kidolgozni. A panziótulajdonosok, idegenvezetők, rendezvényszervezők, turisztikai szakemberek részvételével megtartott konferencián sok hasznos tanács, konkrét ötlet, javaslat hangzott el, amelyet az ágazat képviselői a maguk területén hasznosíthatnak.