Erdély gyöngyszeme a Mikó-kastély

Európai viszonylatban is egyedinek számít impozáns, különleges falfestményeinek köszönhetően az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. A II-III. századi római katonai tábor helyén épült Empire stílusú kastély központi Palotatermében mutatták be szombaton a kastélyról készült könyvet, valamint a település történetét.

Európai viszonylatban is egyedinek számít impozáns, különleges falfestményeinek köszönhetően az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. A II-III. századi római katonai tábor helyén épült Empire stílusú kastély központi Palotatermében mutatták be szombaton a kastélyról készült könyvet, valamint a település történetét.

A Benczédi Sándor – Csáki Árpád szerzőpáros és számos más szakember több éves közös

kutatómunkáját dicséri Az oltszemi Mikó-kastély című könyv, amely részleteiben mutatja be a Mikó család életét, történelmi áttekintést nyújt a birtokról és annak épületeiről. A kastély mai állapotát rögzítő munkának, kettős szerepe volt: bemutatni az Oltszemhez kötődő Mikó család történetét, illetve részletesen leírni a kastély építésének körülményeit, gróf Mikó Miklós tulajdonosnak az életrajzát, aki ugyan családi fészeknek álmodta meg a épületet, ám a sorozatos tragédiák miatt ez nem teljesedett be.

Csáki Árpád történész a kutatómunka részletezése során kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen egy vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de a második világháború utáni viszonyok nem tették mindezt lehetővé, hiszen 1958-ban államosították a birtokot.

Kovács András, akadémikus, ny. egyetemi tanár előadásában kihangsúlyozta, viszonylag gazdag levéltári anyag támogatja a kutatókat az épületegyüttes feltárásában, összefüggő képét kínálják a források ennek az erdélyi, szorosabban véve a székely művelődéstörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű épület együttesnek, jellemzik építtetőjét, lakóit, egykori berendezését és beosztását is.

Az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekbe léteznek, ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le. Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter a „mindenhez értő" erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.

Deák Ildikó művészettörténész nagy szerepet vállalt a mostani a feltáró munkában. Elmondása szerint Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő. Közel negyven falképet tártak fel és ebből közel harmincat azonosítottak, amelyek mind neves részmetszőknek a munkái alapján készültek. Nemzetközi kitekintésre vall, hogy Mikó Miklós nem a provinciális, csak kizárólag környékbeli művészetből inspirálódott, hanem nemzetközi viszonylatban is értékelhető módon szerezte be a falfestmények előképeit jelentő metszeteket. A kutató munka eredményét a nemzetközi irodalomban is népszerűsíteni fogják. Mint mondta: „Szeretnénk, hogy a figyelem ide irányuljon, hogy ez megmaradjon, és újabb színfoltja legyen Háromszéknek, hiszen pozitívan vetül az érdeklődés Nyugat-Európában is.”

Csodaszámba megy az oltszemi Mikó-kastély az erdélyi műemléképületek sorában, ha azt vesszük alapul, hogy az eredeti állapota és a falképei megmaradtak. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint ez a kincs egyediségén keresztül jóval túlmutat az erdélyi határokon. Ennek átörökítése viszont csak hatalmas összefogással érhető el és racionális gazdálkodással, mert nem elég helyreállítani, méltóképpen kell hasznosítani.

Varázslatos és titkokkal teli a kastély csakúgy, mint a település – fogalmazott a rendezvényen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki tartalmas előadás révén ismertette Oltszem nevének megjelenését és változatait az elmúlt 700 évben oklevelek, leírások, feljegyzések, közigazgatási-, katonai- és etnikai térképek, valamint képeslapok által. „Oltszem nem évszázados, hanem évezredes történelemmel bír és ennek az ezredévnek a tartalma a magyarság jelenlétéről szól: a helynevek, a patak és dűlők nevei mind ezt tanúsítják. A kastély belülről is csodálatos, nemcsak látványában, hanem történetében is, hiszen olyan falképeket fedeztek fel és azonosítottak be, amelyek tulajdonképpen Európa nagy országainak múzeumaiban megtalálható városképek pontos, színes másolatai hatalmas felületen. Mindez a neoklasszicista stílusban épült kastélyt nemcsak Kárpát-medencei, hanem európai szintre emeli" – mondta az elnök, kitérve arra is, hogy néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.

A birtok jelenlegi tulajdonosainak, a megyei és a bodoki önkormányzatnak közös célja pedig, hogy élettel töltsék meg a Mikó birtokot. Fodor István, Bodok község polgármestere megköszönte a szakembereknek és az eseményen résztvevő érdeklődőknek, hogy ha csak pár órára is, de újra élettel töltötték meg a közel kétszáz éves épület. Az elöljáró abban bízik, hogy mihamarabb újra sor kerül egy hasonló eseményre a könyv bővített kiadásának bemutatása kapcsán.

Az eseményen közreműködött a Laudate Quartet. A kiadvány Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeum partnerégében. Felelős Kiadó: Imreh-Marton István, szakmai lektor Kovács András, szöveggondozás Kinda István, képfeldolgozás Vargyasi Levente, kiadvány- és borítóterv Tusa Nóra, román és angol fordítás Niculina Țânțar, műszaki szerkesztő Vasiliu Ana.

***Az empire stílusú Mikó-kastély az 1820-as években épült, a központi tengelyében lévő Palotaterem két oldalán női és férfi lakosztályok sorakoznak. A reprezentatív nagyterem falképei a társasági élet egyes jeleneteit ábrázolják, a napóleoni háború jeleneteit idéző képek a férfi lakosztályt dekorálják, míg a női lakosztályban egy európai utazás emlékképeit örökítették meg. Ezek egyedi értéket képviselnek Erdélyben, nemcsak tematikájukban, hanem sorozatjellegükben is. A kastély belső dekorációjának értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, beépített szekrényei és ajtókeretei, amelyek modernizálási munkák alkalmával készültek, és a kor rangos bútorművészeti emlékei. Az épület déli részében eredeti állapotában maradt meg az intarziás parketta és ugyanott még két eredeti színes mázas csempekályha is látható. A Mikó-kastélyhoz tíz hektár terület is tartozik.