Elek apó közelségében

Baróton szoborállítással, Kisbaconban egész napos rendezvénysorozattal, kiállítás megnyitóval, könyvbemutatóval, filmvetítéssel és gyerekeknek szóló programokkal emlékeztek Erdővidék nagy szülöttére, Benedek Elekre szeptember 29-én, vasárnap.

Baróton szoborállítással, Kisbaconban egész napos rendezvénysorozattal, kiállítás megnyitóval, könyvbemutatóval, filmvetítéssel és gyerekeknek szóló programokkal emlékeztek Erdővidék nagy szülöttére, Benedek Elekre szeptember 29-én, vasárnap.

Egész alakos Benedek Elek szobrot avattak

A közösség pártfogásába és gondozásába ajánlották a ma ünnepi keretek között, Barót központjának Rózsa utcai parkjában felavatott másfélszeres emberi nagyságú Benedek Elek szobrot, melyet Gergely István csíkkozmási szobrászművész még a 90-es években készített. Az alkotás gipszből öntött mintapéldánya a Bod Péter Megyei Könyvtárban látható.

Lázár Kiss Barna, Barót város polgármestere a nagy író, lapszerkesztő Erdővidék szépségére utaló gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket: „Erdő, mező, hegy, völgy, falu, minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyerek?” Az elöljáró kiemelte: „Írói tevékenységét szülőföldjének szentelte (…) Elsősorban meseíróként ismerjük, de ő nemcsak a gyerekeknek írt, hanem tanította, gyönyörködtette a felnőtt olvasókat is. Mindig az igazság oldalán állt és érte harcolt. Tartása, arcának kimondhatatlan jósága, szeme szelíd melegsége, simogató tekintete árulkodik emberi nagyságáról, melyet kiválóan érzékeltet maga a szobor is.”

Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete beszédében főként Benedek Elek munkásságának művelődés- és pedagógiatörténeti vonatkozására reflektált. „Észrevételei, törekvései és munkái kiindulópontként, segítségként és tanulságként szolgálhatnak a mai nevelési problémák újragondolásában, és irányt mutathatnak megoldásukban. Benedek Elek pályája kezdetétől nagyon tudatosan fordult a gyermekek felé. Jól tudta, hogy a jövő nemzedék nevelésében a felnőtt generációnak megalapozó a szerepe.”

Benedek Elek Budapesten már ifjú korában jelentős tisztségeket töltött be, országgyűlési képviselő volt, több lap szerkesztője, számos könyv szerzője. A nagy író néhány fontos jellemvonását emelte ki Demeter László, történész, a Pro Bonum Publicum Egyesület elnöke, aki a szoborállítás egyik kezdeményezője volt Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi vezetője mellett. Demeter az eseményen elmondta, „a magyar nép, a magyar történelem és a haza iránti szeretet és ragaszkodás egyik legjelentősebb képviselője. Igyekezett örömet, bátorságot, szeretetet, hitet önteni a legfiatalabbakba. Bátorította a családokat. Ez a legfontosabb öröksége, melyet tovább kell vinni, hiszen a magyar gyermek és a magyar család népünk, közösségünk fennmaradásának, erősödésének záloga.”

A szobrot Demeter László és Gergely Erzsébet, a szobrászművész özvegye leplezték le, megáldotta Tordai Árpád református lelkész. Ezt követően a jelenlevők koszorúkat, virágokat helyeztek el. Az eseményen közreműködött a baróti Gyöngyharmat gyermekkórus és a Cimbora Napköziotthon gyermekei.

Ötvenéves a Benedek Elek Emlékház

Elek apó esztendői nagyobb részét Budapesten töltötte, ám nyarait és időskorát szülőfalujában. A „mesefalu” udvarán vasárnap hármas évfordulóra gyűltek össze kicsik és nagyok: a mesemondó 160 éve született 90 hunyt el, valamint 50 évvel ezelőtt nyílt meg a Benedek Elek Emlékház.  

A Benedek Elek-emlékév programjának második napja ünnepi megnyitóval vette kezdetét. Benedek Botond-Farkas színművész előadásában Benedek Marcell: Emlékezés, valamint Szentimrei Jenő: Vágtat az élet című művei hangzottak el, majd Bíró Enikő, a mesemondó dédunokája, az emlékház vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője, Imreh István átadta Erdő Ernő nevében a nagybaconi művelődési ház színpadának romjai alól előkerült, majd a kommunista diktatúra elől elrejtett, Horváth István által jegyzett Benedek Elek portrét.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ a Benedek Elek hagyaték jelenlegi kezelőivel együttműködésben „MARI LAK: A kisbaconi Benedek kúria” címmel emlékalbumot adott ki. Az intézmény vezetője megköszönte a közös munkát a családnak, valamint saját munkatársainak: Szőts Papp Zsuzsa szöveg-, és Tusa Nóra grafikai szerkesztőknek. Előbbi elárulta, hogyan született a Háromszék Vármegye Kiadó ezen kiadványa: a sok, már megjelent Benedek Elekről szóló kiadvány mellé új ötletet keresve esett a választás a családi fotók mellett az unokák, dédunokák és látogatók megemlékezéseit is bemutató 55 oldalas kötetre. Egyúttal egy hét panóból álló kiállítás is született a felbecsülhetetlen szellemi értéket képviselő személyes, családi fotókból, amelyek Elek apó életének fontosabb mozzanatait mutatják be.

Bíró Boróka Júlia, Elek apó ükunokája az esemény kapcsán elmondta, Benedek Elek szellemiségének magyar irodalmi szempontból rendkívüli jelentősége van, valamint annak, hogy az emlékház létezik és ötven éve folyamatosan fennáll, hogy gyerekek ezrei zarándokolhatnak ide évről-évre, és azok a gyerekek, akik az iskolában, illetve a szüleiktől Benedek Elek meséket hallanak, ezen nőnek fel, eljöhetnek arra a szent helyre, ahol Elek apó élt és alkotott. „Azt gondolom, hogy Elek apó közelségében lehetnek itt a múzeumban, sétálhatnak a parkban, nézhetik meg a még általa ültetett fákat. Benedek Elek megelevenedik ezen a helyen. Ez egy maradandó élmény tud lenni nemcsak gyerekeknek, hanem azon felnőttek számára is, akik addig a pillanatig csak a meséin keresztül találkoztak vele.”

Az emlékház udvarán a szél is másként susog, van valami varázslatos a helyben, mely kedves a gyerekszemnek és nyugtató a felnőtt léleknek. Azt mondják, ezen az udvaron szárba szökkennek a kívánságok, égig érő fává nőve beteljesednek. Éppen ezért ültették el ezen az udvaron a Székely Családok Almafáját, melynek tövében 600 székely család helyezte el kívánságait a Háromszéki Ifjúsági Tanács által szervezett SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem Benedek Elek köré épített Családi Napján – tudtuk meg Grüman Éva kezdeményezőtől.

Kisbacon, a romániai magyarok zarándokhelye

A Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársai az egykori parókia épületében levetítették Fóris Pál, ezelőtt ötven évvel (1969) készített, a román televízió magyar adásának szerkesztősége jóvoltából digitalizált 6 perces kisfilmet, amely betekintést enged az 1969-ben emlékházzá avatott Mari lak avatóünnepségébe. A filmre a Székely Nemzeti Múzeum archívumában bukkantak rá. A kolozsvári rádió archívumából pedig Mizsnay Magdolna egykori, többek közt Benedek Flórát, Lengyel Dénest és Bíró Enikőt megszólaltató interjújából hangzottak el részletek.

A felvételek kapcsán rövid beszélgetés kezdődött Bíró Boróka vezetésével, amelyen Albert István, dr. Szabó Zsolt, és Péter Albert felidézték az akkori eseményt és a családhoz való személyes kötődésüket. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a nagy mesemondó műveinek rájuk gyakorolt hatását és fontosságát emelték ki.

Egy régi álom megvalósítását tűzték ki célul az utódok: Kisbacon legyen egy kulturális központ, egy zarándokhely a romániai magyar gyerekek számára. A nap folyamán a gyerekek a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Benedek Elek meséi alapján készült A buták versenye című játékelőadását tekinthették meg, illetve bemutatták a Benedek Elek ükunokája, Bardócz Orsolya szerkesztésében megjelent Kisbaconi versek című kötetet, valamint a Bardócz Orsolya és Nagy Nándor: Benedek Elek emlékalbum című könyvét. A könyveket Szabó Zsolt irodalomtörténész, a kolozsvári Művelődés folyóirat munkatársa, egykori szerkesztője méltatta. A kisbaconi és nagybaconi általános iskolások megzenésített Benedek Elek verseket adtak elő. A Vadon Egyesület szervezésében pedig a Benedek Elek meseillusztrációs rajzverseny alkotásait lehetett megtekinteni. A református templomban Cseppek vagyunk csak a Mindenségből című ünnepi nagykoncertet hallgathatták meg az érdeklődők budapesti vendégelőadók által, Pesty-Nagy Kati rendezésében. Az emlékünnepen bemutatták a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókja kiadásában megjelent, Rókáné mézes-mákos kalácsa című, Benedek Elek meséiből inspirálódott, kiskukták részére készült szakácsfüzetet is.