Becsületbeli ügy veteránjaink kitüntetése

A Nemzeti Összetartozás évében hat háromszéki és erdővidéki veterán honvéd kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. A kitüntetést a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel július 30-án, csütörtökön szűk családi körben, rendkívüli óvintézkedések mellett vette át a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály, a baróti Boér Imre, a kézdisárfalvi Máté Lajos, a sepsiszentgyörgyi Nagy Sándor, a málnási Szövérfi Árpád és a lemhényi Tódor Antal.  

A Nemzeti Összetartozás évében hat háromszéki és erdővidéki veterán honvéd kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. A kitüntetést a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel július 30-án, csütörtökön szűk családi körben, rendkívüli óvintézkedések mellett vette át a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály, a baróti Boér Imre, a kézdisárfalvi Máté Lajos, a sepsiszentgyörgyi Nagy Sándor, a málnási Szövérfi Árpád és a lemhényi Tódor Antal.  

  „Nincs a világon közösség vagy nemzet, nincs ország, amely valamilyen módon ne ismerné el a rendkívüli teljesítményeket, és ne juttatná kifejezésre ezekért érzett háláját. Úgy gondolom, az emberi természet velejárója ez, amely nemcsak az egyén, hanem a közösség számára is fontos, és megerősítve a nemzet önbecsülését, hozzájárul a jelen, a mindennapok megéléséhez, és muníciót ad a jövőért, a megmaradásáért vívott küzdelemhez. A most átadásra kerülő Magyar Érdemrend kitüntetés a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál” – fogalmazott a kitüntetések átadásakor Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki az elismerések felterjesztőjeként köszönte meg a veterán honvédek haza iránti feltétlen szeretetét, a megyei önkormányzat részéről emlékoklevelet adott át. „Ez a mai tisztelgés a hat háromszéki és erdővidéki veterán előtt nemcsak „katonadolog”, hanem „becsületbeli ügy”. Hiszen mi, székelyek katonanemzet vagyunk. Ezért fontos számunkra, hogy kalapot emeljünk azok előtt, akik a hazáért harcoltak, akik sokszor a vérüket adták a szülőföldért. Háromszék utolsó veteránjainak ezzel a gesztussal is megköszönjük, amit a második világháborúban és életük során Székelyföldért tettek” – emelte ki a tanácselnök.

Boér Imre, baróti nyugalmazott orosz-német szakos tanár méltán érdemli meg az elismerés szavait, hisz az úzvölgyi csatában és a szovjet hadifogságban eltöltött, megpróbáltatásokkal teli, küzdelmes évek után, eredményekben gazdag, nemzetéhez és szülőföldjéhez hűséges pedagógusi életpályát épített fel, mely mindannyiunk számára példamutató. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont udvarán átadott kitüntetést meghatódva vette át, külön örömére szolgált, hogy épp azon a helyszínen, ahol évtizedekig tanított.

Szövérfi Árpád, málnási nyugalmazott üvegcsiszoló légvédelmi tüzérként elkötelezettséggel és bátorsággal védte a magyar hazát, túlélve a szibériai hadifogság megpróbáltatásait szülőföldjére tért haza és itt tevékenykedett. Megköszönve a kitüntetést, többször is megjegyezte, azt kívánja a jelenlevőknek, hogy ne kelljen átélniük mindazt a nehézséget, ami neki fiatal éveiben megadatott.

Nagy Sándor, sepsiszentgyörgyi nyugalmazott bányász a 27-es I. Székely honvéd gyalogezred honvédjeként elkötelezettséggel és bátorsággal védte a magyar hazát, a Don-kanyarban esett hadifogságba, onnan került a Volga mentére, ahonnan 4 év után tudott hazatérni Székelyföldre. Vallomása szerint minden volt ebben a száz évben jó is, rossz is, hiszen az élet mindig kiszámíthatatlan.

Vitéz Bartha Mihály, sepsiszentgyörgyi asztalosmester a nemzetéhez és szülőföldjéhez hűséges veterán katona, nemcsak a 44-es úzvölgyi csata, hanem a jelenkori kisebbségi helytállás és megpróbáltatás élharcosa, az úzvölgyi hadi temető több évtizedes gondnoka, akinek a magyarságba vetett hite és rendíthetetlen bátorsága példaértékű. Ha féltünk, ha nem, helyt kellett állni, kötelességet kellett teljesíteni, mondta el a veterán katona a sajtó képviselőinek kérdésére.

Máté Lajos, sárfalvi mezőgazdász, a 24-es székely határvadász zászlóalj tüzéreként hazafias elkötelezettséggel és bátorsággal védte a magyar hazát. Igazi katonai kiválóság, aki két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban, Kirszanovba. Még a fronton, Kántorfalván szerzett sebesülése mentette meg, aknaszilánk fúródott a combjába, így gyógyíthatatlan betegként 1946 végén hazaengedték.

Tódor Antal, lemhényi állategészségügyi referens a 24-es székely határőr gyalogezred katonájaként védte bátorsággal a magyar hazát. A lovas hírvivés mellett az aknák kezelésére is kiképzést kapott. Négy évet töltött szovjet hadifogságban.

A magyar állami kitüntetéseket március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából Áder János köztársasági elnök adományozta, az átadása a járvány miatt halasztódott el. A szűk családi körben megszervezett átadókon a települések polgármesterei is köszöntötték a veteránokat, az ünnepi hangulatot Antal Tibor népdalénekes erősítette, aki katonadallal örvendeztette meg a kitüntetetteket, Nyáguly Mátyás, Préda Barna, Szima Csaba hagyományőrző honvédkatonák pedig díszőrséget álltak.