A székelyföldi búzaösszeöntés üzenete: töretlen a székely nemzet összefogása

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében első alkalommal tartottak vasárnap Székelyföldön ünnepi búzaösszeöntést a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének és Kovászna Megye Tanácsa szervezésében. Az eseménynek a csernátoni Haszmann Pál Múzeum kertje adott otthont. A hagyományos székely székek, székelyföldi települések és magánszemélyek által felajánlásra kerülő terményeket gyermekotthonoknak, jótékonysági szervezeteknek adományozzák. 

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében első alkalommal tartottak vasárnap Székelyföldön ünnepi búzaösszeöntést a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének és Kovászna Megye Tanácsa szervezésében. Az eseménynek a csernátoni Haszmann Pál Múzeum kertje adott otthont. A hagyományos székely székek, székelyföldi települések és magánszemélyek által felajánlásra kerülő terményeket gyermekotthonoknak, jótékonysági szervezeteknek adományozzák. 

Elsőként Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szólt az egybegyűltekhez, mint kiemelte: köszönetünnep a búzaösszeöntés. Az általa vezetett szervezet a tavaly kapcsolódott be a programba, míg 2019-ben 56 tonna termény gyűlt össze, reményeik szerint a székelyföldi termelők idén még több felajánlást tesznek jótékonysági célokra. 

„Véget ért a száz évet tartó székelyföldi magyar magány korszaka. Hogy 1920 óta sokszor volt lejtő az életünkben, az igaz, de most felfelé megyünk és jó az irány! Ma azt látjuk, hogy a székely gazdák dolgoznak, rendben tartják és igazítják a portájukat, házat építenek, művelik a földet, tisztelik a hagyományokat, iskolába küldik és tanulásra biztatják a gyermekeiket. A székelyföldi gazdaság teljesítményének megítélésben egyik legfontosabb kérdés, hogy hány magyar családnak biztosít megélhetést a föld: a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. Minél többnek, annál erősebb a vidék, annál erősebb Székelyföld. Úgy látjuk, hogy közösen a gazdákkal, közösen a magyar kormány támogatásával, a völgymenetből hegymenetbe fordítottuk a jövőnket. Most búzaszemekben is, együttműködésben is együtt van a magyar nemzet. Egyszerre dobban a szívünk. Isten óvja Székelyföldet!” – fogalmazott beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. 

A közös ünneplés örömét és a Magyarok Kenyere programban megmutatkozó összefogást méltatta ünnepi köszöntőjében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. „Mi, magyarok mindig össze tudunk fogni, amikor baj van, de milyen jó dolog összefogni akkor is, amikor valami jót és szépet szeretnénk közösen megvalósítani. Egy ilyen jó ügy a Magyarok Kenyere program is, amely a Kárpát-medencei magyar összefogásról szól, arról, hogy közös erővel segítsük a rászorulókat. Ezt a gyűjtést itt, Székelyföldön is évek óta megszervezzük, és a székelyföldi gazdák példát mutattak az összefogásból. Ezek az adományok idén talán minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek, hiszen az idei év több szempontból is megpróbáló időszak volt, és sok család került anyagilag is nehéz helyzetbe. Hiszem, hogy közös erővel ezen a megpróbáló időszakon is túl leszünk. Az Úr áldása legyen rajtunk, hogy a Magyarok Kenyerét 100 év múlva is fogyasszák szerte a Kárpát-medencében” – zárta köszöntőjét Péter Ferenc.

Tisztelet és köszönet jár gazdáinknak, hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint sokszor nem vesszük észre, hogy a társadalomnak milyen alapvető részét képezik a gazdák, akik megművelik a földet, akik gondozzák az erdőt, nevelik az állatokat. „Hiszem azt, hogy a mi székelyföldi gazdáink példaértékűen, összefogással, hittel adományozták ezeket a terményeket. A gazdák joggal várják el, hogy fogjunk össze ne csak az ünnepnapokon, hanem a hétköznapokon is. Nekünk az a felelősségünk, hogy tegyünk azokért, akiknek köszönhetően Székelyföldet nem bocsátják áruba. Aratnivaló sok van, de munkás kevés” – hívta fel a figyelmet, munkára szólítva a Hargita megyei tanácselnök.  

A termés ünnepe egyidős az emberrel, emlékeztetett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Az egyik legrégebbi és legszebb hagyományunk ez, amin keresztül hálát adunk a Teremtőnek azért, hogy közösségünk, családjaink asztalára kenyér kerülhet. Amikor ezt a hagyományt visszük tovább évente, akkor közösségünket éltetjük. Megerősítjük kötelékünket a Teremtővel, és megerősítjük értékeinket is, amelyek erős közösségként tartottak meg az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében, egy évszázada Romániában. Ma köszönetet mondunk a gazdáinknak, akik a világjárvány közepén sem hagyták cserben a magyar embereket” – emelte ki az RMDSZ elnöke, aki emlékéremmel köszönte meg a Haszmann-fivéreknek az elmúlt évtizedekben kifejtett hagyományőrző tevékenységét.

A magyarországi gazdák testvérkapcsolatot ápolnak a székelyföldi gazdákkal, a Kárpát-medencei magyar összefogás ma nagyon erős, erősítette meg Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, aki kiemelte: „egy kenyéren vagyunk, egy a sorsunk, egy az örömünk, egy a bánatunk, egy a sikerünk, egy a kudarcunk és közös a felelősségünk”.

Az összeöntés a töretlen székely nemzeti egységét jelképezi – hangzott el a székely székek által felajánlott búza összeöntésekor. A búzászsákokat hagyományos vásári szekéren helyezték el. A felajánlásokat az ugyancsak őseink által használt, a gabona padláson való tárolására alkalmas fonott szuszékba öntötték össze. Úgy a kocsi, mint a szuszék a csernátoni múzeum tulajdona, amelyet most a rendezvény tiszteletére vettek elő, így kerülve ismét használatba.  Az első zsák búzát Jakab István, a MAGOSZ elnöke öntötte a szuszékba. A búza Magyarországról érkezett, a székely búzával való összeöntése a magyar-magyar összefogás erőteljes jelképe. Ezt követően a három megye, majd a székely székek, végül kisrégiók, települések képviselői öntötték egybe a felajánlásra szánt búzát.  

Irgalmas felebaráti szeretetünk is olyan érték, amelyekhez ragaszkodni kell, mondta Böjte atya, aki Isten áldását kérte nemcsak az összeöntött búzára, hanem az összes székelyföldi gazda terményére, megköszönve a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekei nevében, hogy nekik is jut ebből a sok gabonából. „Ígérem, hogy a lehető legjobb árfolyamban váltjuk be gyerekkacagásra, jó magyar szóra, imádságra, az önök örömére is. Köszönjük jóságukat” – jegyezte meg az atya.

„Isten adja, hogy a feledés kora ne érintsen meg bennünket, ne törölje ki emlékezetünkből, hogy elődeink, őseink is hittel vetettek, arattak, őröltek, sütöttek és hittel éltek. A kegyelem Istene tegye emlékezetessé mindazt, amit a kenyér és a búza jelent. Ebből az emlékezésből származzék reménység, bizodalom és összetartás” – fogalmazott áldásában Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora. 

A múzeum kertjében szervezett műsor házigazdája Vaszi Levente, kósteleki népdalénekes volt, közreműködött a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület és a Háromszék Táncegyüttes. 

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. Az egész éven átívelő programban a Kárpát-medence magyar lakta településeiről – így Székelyföldről is ajánlanak fel búzát és egyéb terményeket a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek.