195 év költségvetése kéne

Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter látogatása óta felgyorsult az árvízkárok megelőzését célzó munkálatok üteme. A Kovászna Megye Tanácsa által nyújtott gyorssegély után a minisztérium hatalmas összege, valamint a vízügy erőforrásait is felhasználva már elkezdődtek a munkálatok.
 

Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter látogatása óta felgyorsult az árvízkárok megelőzését célzó munkálatok üteme. A Kovászna Megye Tanácsa által nyújtott gyorssegély után a minisztérium hatalmas összege, valamint a vízügy erőforrásait is felhasználva már elkezdődtek a munkálatok.

A Fekete Ügy néhány napja még jócskán takarta a komollói gátak közötti zónát. A megnövekedet vízhozam a Rétyhez tartozó települését is eláztatta, mindezért egy több éve működésképtelen áteresze a hibás. A helyi vízfelügyelőség vezetője Kovács Ödön ismerte a problémát, mégsem tudott lépni az ügyben: az igazgatóság Râmnicu Vâlceahoz tartozik, ahol gyorsasági eljárással, másfél hónapig húzták az áteresz cseréjét. A helyszínen egy kisebb kanalas kotró arra vár, hogy vonuljon vissza a víz, addig ugyanis lehetetlen munkának látni.

Tamás Sándor a megyei tanács elnöke és a helyi sajtó is részt vett a kedd, augusztus 3-i terepszemlén: Rétyen, az ár után visszamaradt műanyag palack- karima jelzi, hogy néhány napja meddig is ért a víz. A Fekete Ügyet féken tartó töltések közt a füvet iszapmaradvány lapítja a földhöz, a folyó holtágai alaposan felteltek, akárcsak az összes környékbeli bemélyedés.

Kovács Ödön szerint a probléma már májusban érzékelhető volt, azonban senki sem figyelt fel rá, mert a holtág 200 000 köbméter vizet képes elnyelni. „Arányában mondom, hogy az ötös kilométerkőnél összegyűlt víz, ami fél Sepsiszentgyörgyöt veszélyeztette 80 000 köbméter volt” – informált a szakember.

Az átereszekkel másutt is gond lehet: a Kovászna megyében található 280 átereszből 100-ért felel a vízügy, a többi pedig a Talajrendezési Ügynökség gondozásában van, tehát a vízügy hivatalosan nem javíthatja, cserélheti őket. A problémát Borbély László miniszternek is felvázolták, aki jelezte, hogy a Talajrendezési Ügynökségtől áthelyezik a zsilipeket adminisztrálását. Az átereszeken nem mellékesen vasalkatrészek is vannak, ezeknek a 40–50 millió régi lejre becsülhető daraboknak pedig gyakran lábuk kél: Kovács szerint az a szerencsésebb eset, ha az ócskavas-gyűjtőpontokon felbukkannak.

Dálnoki Lajos, Réty polgármestere elmondta: az árvízgondok Kovászna megyében először itt jelentkeztek: nem csak a község, hanem a hozzá tartozó települések, Egerpatak, illetve Szacsva is komoly gondokkal küzd az áradások miatt.

Tamás Sándor önkormányzati vezető elmondta: „Világos, hogy helyi szinten ezt a problémát nem lehet megoldani. Ha az elmúlt tíz évet nézzük, kiderül, hosszútávú megoldásokban nem gondolkodtak Bukarestben: 2000 és 2007 között gyakorlatilag 7,5 millió lejt fordítottak a megye árvízvédelemre, vagy mederszabályozási munkálatokra. 2007– 2009 között ez az összeg már 20 millió volt, idén pedig 11 milliót juttatattak erre a célra. Helyi szinten a szakemberek már korábban elkészítették a dokumentációkat, de akkor, amikor a központi költségvetésbe nem tudtunk beleszólni nem jött pénz árvízvédelmi munkálatokra. Ennek a negatív hatását az idén nagyban tapasztaltuk, Kászonban, Bölönben és Sepsiszentgyörgyről nem is kell beszélni”.

Az elmúlt hét során a miniszter javaslatára a Környezetvédelmi Alapból 10 millió lej vissza nem térítendő támogatást juttattak megyénknek árvíz megelőzési célokra.

Az Olt menti gátak hossza megközelítőleg 760 km-re tehető, amelynek fele, 390 km Kovászna megyében található, a maradék pedig 6 másik megyében helyezkedik el. Kovács Ödön ennek ellenére arról számol be, hogy évente mintegy 2 km feljavítására van lehetőség, ebben a tempóban összesen 195 év kellene a teljesen gátrendszer felújításához.