Kisebbségi nyelvi jogok kérdése Párizsban

A Francia Köztársaság Szenátusának is helyet adó párizsi Luxembourg Palotában került sor december 9-10 között a Regionális vagy kisebbségi nyelvek a ma Európájában című szemináriumra. A rendezvényen jelen volt Klárik Attila, Kovászna Megye Tanácsának képviselője is.

A Francia Köztársaság Szenátusának is helyet adó párizsi Luxembourg Palotában került sor december 9-10 között a Regionális vagy kisebbségi nyelvek a ma Európájában című szemináriumra. A rendezvényen jelen volt Klárik Attila, Kovászna Megye Tanácsának képviselője is.

Az Európa Tanács keretén belül működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által szervezett szeminárium fő témája az 1992-ben kidolgozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája volt, amely az európai kontinens regionális, illetve kisebbségi nyelveinek valamelyikét beszélő polgárok nyelvhasználati jogait hivatott védeni.

A kulturális sokszínűség, ezen belül pedig a nyelvi sokszínűség Európa egyik olyan erőssége, amely fokozott odafigyelést igényel, ezért is került fel a Kongresszus 2013-2016-os időszakra felállított prioritási lajstromára.

A szeminárium során különböző szemszögből vizsgálták a regionális, vagy kisebbségi nyelvek helyzetét, attól függően, hogy az illető tagállam aláírta-e a Chartát, illetve, ha aláírta, megerősítette-e (ratifikálta-e). A bemutatásra került veszélyeztetett regionális nyelvek között a walesi (velszi, kymri) a finnországi svéd és a baszk nyelv használatának körülményeit taglalták a résztvevők, majd az ausztriai Burgenland Tartományi Parlament által kiemelt kérdésként kezelt kisebbségi nyelvhasználati jogokról tartott előadást az említett parlament elnöke.

Komlóssy József, a svájci SENCE (Egyesület a Nemzeti Közösségek Támogatására Európában) alelnöke felszólalásában kiemelte a Helyi Önkormányzatiság Európai Chartája és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája közötti szoros összefüggéseket, hangsúlyozva, hogy csak egy igazi önrendelkezési joggal felruházott közösségben biztosítottak a regionális vagy kisebbségi nyelvi jogok, hisz egy önálló közösség képes megvédeni életterének nyelvi és adminisztratív határait. Arra kérte az Európai Tanács felelős fórumait, hogy fokozott figyelemmel kövessék ezeknek a keret szabályozásoknak a betartását.

Eddig 25 tagállam írta alá és ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját a 47-ből, további nyolc tagállam pedig aláírta, azonban még nem erősítette meg. Ezek közül néhány már elő is készítette a megerősítési lépéseket, amint azt az illető tagállamok képviselői is kihangsúlyozták a szemináriumon. Itt említhető Albánia, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Azerbajdzsán, Oroszország és Macedónia. A Chartát 1995-ben aláíró, illetve 2008-ban ratifikáló Románia pozitív példaként szerepelt a Moldovai Köztársaság kisebbségi nyelveinek helyzetét bemutató előadásban.

Klárik Attila, a Kovászna Megyei Önkormányzat, illetve a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának képviselője hozzászólásában elmondta, hogy Románia legnépesebb kisebbségi közösségének tagjaként, valamint az országban beszélt a 20 regionális vagy kisebbségi nyelv egyikének anyanyelvi szintű beszélőjeként nem tartja annyira pozitív példának a romániai viszonyokat, hisz éles határ vonható az törvénykezési sík és a gyakorlati alkalmazás között. A tavaly lezárt, mintegy 198 oldalas jelentés a nyelvi Charta romániai alkalmazásáról eléggé részletes - mondotta, azonban sok esetben a megfelelő jogi keretszabályozás elrejti az igazi gondokat. Kiemelte, hogy csak az általa képviselt megyében számtalan kisebbségi, illetve regionális nyelvhez kapcsolódó önkormányzati rendelkezést támadt meg jogi úton a Kormány képviselője, gyakorlatilag lebénítva a szubszidiaritásra épülő decentralizáció szellemében működő önkormányzatok munkáját. Példaként említette, hogy a walesi és a baszk nyelvről szóló előadások során a Walesi Parlament és a Baszk Kormány megnevezése először az említett nyelveken szerepelt, s csak alatta jelent meg az angol, illetve spanyol megfelelőjük, ami a romániai törvényértelmezés alapján mindenképpen törvényszegésnek minősülne. Továbbá példákat sorolt fel a kétnyelvű feliratok kihelyezésének problémakörétől az igazságszolgáltatásban tapasztalt visszás helyzeteken át bizonyos utcanevek és kétnyelvű fejlécek használatának tiltásáig. Biztatta a ratifikálási folyamat előtt álló tagállamokat, hogy tegyék meg minél hamarabb, hisz minden regionális vagy kisebbségi nyelv Európát gazdagítja, de vigyázzanak, hogy a jogi keretszabályozás találkozzon a gyakorlati alkalmazással.

A szemináriumot Franciaország és Olaszország bemutatója zárta. A Chartát aláíró, azonban nem ratifikáló két állam képviselői kiemelték, hogy esetükben nem is olyan egyszerű a konszenzuális modell megtalálása, tekintettel a kisebbségek és a régiók különbözőségére, ezért időt vesz fel a megerősítés előkészítése.