Háromszék 2020
2013. március 25., hétfőJó kezdeményezés ez a mai vitafórum, tartalmas megbeszélést terveztünk és jó fiatalok körében lenni” – köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfő este a Kovászna megye 2020 című vitafórum fiatal résztvevőit.
Megyefejlesztés és közösségépítés
„Jó kezdeményezés ez a mai vitafórum, tartalmas megbeszélést terveztünk és jó fiatalok körében lenni” – köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfő este a Kovászna megye 2020 című vitafórum fiatal résztvevőit. A megyei önkormányzat keretében működő Europe Direct Információs Központ és a Junior Business Club által szervezett fórumon, március 25-én az Európa 2020 stratégia szemszögéből elemezték Erdély és Kovászna megye fejlesztési lehetőségeit az EU következő hétéves költségvetési ciklusában.
A vitafórumon Tóth Szabolcs Barnabás, a Europe Direct Központ munkatársa vezette fel az Európa 2020 stratégia előzményeit, prioritásai és célkitűzéseit.
„A stratégia célja kilábalni a válságból, rendbe szedni az európai gazdaságot, hiszen óriási gondok vannak, nézzük meg, mi történik Cipruson, vagy Spanyolországban, ahol negyven százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében” – mutatott rá az EU 2020 valódi hátterére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő előadásában.
„Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása a tudásalapú társadalom, ez ma már nem választható út, hanem kötelező elem, a másik prioritása a fenntartható növekedés, ez ugye azt is jelenti, hogy legyen, amit átadnunk gyerekeinknek, unokáinknak is. A harmadik prioritás az inkluzív növekedés, tehát egyszerre vállalkozóbarát és szociálisan érzékeny ez a stratégia, erről szól a szociális piacgazdaság, ez európai jellegzetesség, melyet fenn kell tartani a következőkben is” – magyarázta az európai sajátosságokat a politikus. Az európai parlamenti képviselő ismertette az Erdély 2020 fejlesztési terv előzményeit is. „Az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy képesek vagyunk összhangban fejlődni az Európai Unióval, az uniós felzárkózás útja Erdély fenntartható fejlődésének megtervezése, a meglévő tervek összehangolása. Felmértük, hogy hosszútávon a fejlesztések finanszírozásának forrásai 30 százalékban várhatóak uniós forrásokból, a fennmaradó 70 százalékot adólejekből kell biztosítani. A kulcsa ennek a tervezésnek, hogy ne költsünk adólejeket azokra a programokra, amelyet az EU-s forrásokból finanszírozhatunk” – mutatott rá Winkler Gyula.
A következő uniós költségvetési ciklusban szereplő 110 uniós pályázati lehetőségből 13-at azonosítottak be, amelyek fontosak lehetnek Erdélynek. „Kulcskérdés lesz Romániában is az állami beruházások kérdése. A társulások fontosak lesznek a következő években, az önkormányzatoknál, a mezőgazdaságban, de a vállalkozói szférában is előnyt jelent majd az uniós pályázatoknál. Sok még a megválaszolatlan kérdés, dönteni kell a következő költségvetési keretről, de egy biztos, a politikától függetlenül a gazdaságnak működnie kell” – zárta előadását Winkler Gyula.
Megyefejlesztés és közösségépítés – ez a két pillére a Potsa József megyefejlesztési tervnek, ismertette Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Klárik László szenátor közös előadásában. Nyolc év alatt összesen egy milliárd euró fejlesztésre lenne szükség Háromszéken, a terv tételesen kitér a mezőgazdaság fejlesztésére, az úthálózat korszerűsítésére, a közművesítésre, az oktatásra, az egészségügyre, a hulladékgazdálkodásra is, de szerepelnek a szociális kérdések is. A terv megvalósításához ugyanúgy a 30 százaléknyi uniós forrást és a 70 százalék állami és helyi forrást azonosítottak be, mint az Erdély 2020 fejlesztési terv esetében.
Klárik László szenátor még egyszer hangsúlyozta, a GDP-ét figyelembe véve Kovászna megye országos középszinten van, szemben azokkal a legendákkal, hogy a székelyföldi megyék szegények, a számok egyértelműen a középmezőnybe helyezik a térséget.
Mezőgazdaság és infrastruktúrafejlesztés – ez a két legfontosabb terület, amelyre kiemelten figyelni kell Háromszéken. Az előadásból kiderült, hogy Kovászna megye elöl jár a termelői csoportok tekintetében, közel hatszor annyi pályázat született Háromszéken, mint az országos átlag. „Kovászna megyébe 34,7 millió euró területalapú támogatás érkezik, 7,7 millió euró vidékfejlesztési, 1,9 millió euró élelmiszer feldolgozás, ez összesen 44,3 millió euró évente, a tervünk az, hogy évi hatvan millió euró mezőgazdasági támogatás érkezzen, ezzel elérve a franciaországi átlagot” – mondta Klárik László.
A megyei önkormányzat elnöke az AGROSIC egyesület tevékenységéről is beszélt, szerinte fontos, hogy a jól működő kezdeményezéseket felkarolják, valamint közpénzből támogatni tudják a gazdákat, egyik ilyen sikertörténet volt a sajtkészítő tanfolyam. Ugyanígy a megyék közötti együttműködést alakítanak ki az utak és hidak korszerűsítésének finanszírozása érdekében, hiszen csak a Háromszéken áthaladó országutak modernizálására 150 millió euróra, a megyei és községi utak modernizálásra 95 millió euróra van szükség a következő nyolc évben, mondta el Tamás Sándor.
„Közösségépítő programjaink nem annyira pénzvonzatú, mint inkább szervezési kérdésekhez tartoznak, az elmúlt években megerősítettük azokat a kezdeményezéseket, amelyek összetartják közösségeinket, mint például az önkéntes tűzoltó alakulatok, vagy a dalárdák. Nagyon fontos, hogy jól érezzék magukat az emberek, hogy boldog és gyarapodó családok lakják Háromszéket” – hangsúlyozta Tamás Sándor.
Bagoly Miklós az ASIMCOV elnöke egy Romániában kevésbé ismert szervezeti formáról, a klaszterekről beszélt. Előadásából kiderült, laza szervezési formát takar a klaszter megnevezés, amely annak ellenére, hogy tagjai számára semmilyen törvényes kötelezettséggel sem jár, mégis előnyhöz juttathatja az egyes jogi személyeket.
Az Európai Unió különböző tagállamaiban a Europe Direct hálózathoz 480 információs központ tartozik, Sepsiszentgyörgyön 2004-ben hoztak létre európai uniós információs központot, a Europe Direct Központ 2009-tól működik. Vetélkedőket, információs karavánokat szerveznek. A sepsiszentgyörgyi Junior Business Club négy évvel ezelőtt jött létre, többek között fiatal vállalkozóknak szerveznek gazdasági rendezvényeket. A Europe Direct Információs Központot és a Junior Business Clubot Tóth Szabolcs Barnabás és Karácsony Zsolt ismertette.