Európai jelentés készül az önkormányzati nyelvhasználatról

A helyi és regionális önkormányzatok nyelvhasználatáról készül jelentés, amely várhatóan másfél éven belül kap végleges formát. Ma is bebizonyosodott, hogy mennyire fontos az aktív jelenlét azokban az európai testületekben, amelyek segíteni tudják az erdélyi magyarok ügyét – ismertette Grüman Róbert az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa és Kovászna Megye Tanácsa által szervezett kétnapos rendezvény hozadékát a kiértékelő sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, szerdán és csütörtökön az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselői üléseztek Bálványosfürdőn.

A helyi és regionális önkormányzatok nyelvhasználatáról készül jelentés, amely várhatóan másfél éven belül kap végleges formát. Ma is bebizonyosodott, hogy mennyire fontos az aktív jelenlét azokban az európai testületekben, amelyek segíteni tudják az erdélyi magyarok ügyét – ismertette Grüman Róbert az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa és Kovászna Megye Tanácsa által szervezett kétnapos rendezvény hozadékát a kiértékelő sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, szerdán és csütörtökön az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselői üléseztek Bálványosfürdőn.

„Az elkövetkező időszakban rendelkezésre állunk bármilyen információval, ami a nyelvhasználatot illeti. Mi, másoktól eltérően, nem akarunk semmit letagadni, elferdíteni, meg szeretnénk mutatni a valóságot úgy, ahogy van. Felajánljuk a segítséget, hogy minél korrektebb legyen ez a jelentés. Hiszünk az Önök munkájában, akkor is, ha tudjuk, hogy ezek hosszú folyamatok, hiszünk abban, hogy hosszú távon akár Romániában, de más országban is nemcsak szabályt lehet hozni, hanem el lehet érni, hogy a többség toleráns legyen a kisebbséggel is” – fordult a kongresszus képviselőihez Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke a rendezvény résztvevőitől kért bocsánatot a Dan Tănasă-nak és Cătălin Ivannak köszönhető incidensért, amelyből már rendőrségi ügy is lett. Az említettek azért tettek feljelentést a rendőrségre, mert szerintük az általuk hozott szóróanyagot a szervezők eltüntették. „Ez nyilván nem igaz, hiszen több résztvevőnél is láttuk az anyagot és most is ott van a regisztrációs standon. Dan Tănasă közismert bajkeverő, több mint tíz éve jelentget a nyelvhasználatért, a nemzeti szimbólumok használatáért, ő jelentett fel a háromnyelvű fejléces papírért is” – mondta el a tanácselnök. 

Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke a párbeszéd, a kölcsönös megértés fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, nincs egyetlen jó megoldás, amely mindenkinek megfelel. A többségből lehet kisebbség is és ez megtörténhet fordítva is, ezért is kell megérteni, hogy ami jó a kisebbségnek, az jó a többségnek is. A nyelvhasználat a demokrácia fontos eszköze, hiszen anélkül nem lehet kommunikálni, olyan eszköz, amelyet arra kell használni, hogy a helyi emberek aktív részesei lehessenek a közösségi életnek. Reméli, hogy ezzel a konferenciával közelebb kerülnek Önök is a legjobb megoldáshoz, mondta Gudrun Mosler-Törnström.

A kölcsönös tisztelet a kulcskérdés, meg kell próbálni a másik helyzetébe helyezkedni, hiszen mindkét fél sokat tud nyújtani egymásnak, fogalmazott az Egyesült Királyságból érkező Andrew Dawson kongresszusi tag, aki a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban téma jelentéstevője. Mint mondta, nagyon tanulságos volt az elmúlt két nap számára. A demokratikus jogok kiharcolása sosem egy éjszaka alatt történik, nem szabad feladni, folyamatosan kell küzdeni a célkitűzésekért. A jelentés elkészítésében várják a javaslatokat, ötleteket, az általános kérdésfelvetés mellett konkrét helyzetek, megoldások is érdekli őket. A leendő jelentés jó gyakorlatokat, ugyanakkor a tagállamokban felmerült problémás helyzeteket is tartalmazni fog, ugyanakkor ajánlásokat is megfogalmaznak.

„Egyedi alkalom, hogy 47 ország képviselői Székelyföldön vannak és a kisebbségi jogokról beszélnek, ami számunkra nagyon fontos kérdés. Maros megyében rengeteg gondunk van a nyelvi jogok alkalmazásával, a kétnyelvűséggel, és úgy gondolom, amíg energiáinkat ezek megoldására fecséreljük el, addig sokkal fontosabb dolgokkal foglalkozhatnánk. Jégtörő lehet egy ilyen konferencia, hogy mindenki megértse, nem rosszat szeretnénk, hanem kisebbségiként és többségiként is jól élni a szülőföldünkön. Ha nem is megoldásokat kapunk ezen a konferencián, de ajtókat nyitunk ki, és remélem, hogy a román parlament és a román állam képviselői is meghallgatnak bennünket. Arra kérem az elnökasszonyt, legyenek hírnökei ennek a vidéknek” – hangsúlyozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.

A sajtótájékoztatón elhangzott, ellenszélben szervezték meg ezt a kétnapos rendezvényt, számos román közéleti személyiség kapott meghívást, azonban, amint a csütörtöki incidens is mutatja, a román hatóságok nem a párbeszédet, hanem a provokációt választották.

Romániai kisebbségek nyelvi jogai: közigazgatási szolgáltatás vagy adminisztratív teher?

„A romániai kisebbségek anyanyelvhasználati joga nem jelenti egyben azt is, hogy ezt a jogot alkalmazzák, illetve megfelelően ültetik gyakorlatba. Fontos kérdés az is, hogy az illető jog ebben a formában megfelel-e a kisebbségben élők szükségleteinek” – fogalmazott Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője abban az előadásában, amelyet május 31-én, csütörtökön mutatott be a Romániában hatályos törvénykezés kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó szabályozásairól. Az elhangzottak annak a panelbeszélgetésnek részét képezték, amelyet az Európa Tanács regionális és európai kongresszusa önkormányzati bizottságának konferenciáján szerveztek meg a Kovászna megyei Bálványosfürdőn.

Laczikó Enikő arra is rámutatott, hogy egy Romániában élő nemzeti kisebbség tagja csupán akkor élhet a nyelvi jogaival, ha az illető közigazgatási egységben az illető kisebbségi közösség létszáma eléri az összlakosság 20 százalékát. „Ha az illető közigazgatási területen megvalósul ez a küszöb, akkor az egyén is élhet ezzel a jogával. Persze, az állampolgár azon is elgondolkodhat, hogy vajon miért kell az ő nyelvi jogainak egy törvénybe foglalt és igen magas alkalmazási küszöbtől függniük, amikor állampolgári kötelezettségeit nem mérik semmiféle küszöbhöz” – fogalmazta meg az államtitkár a kisebbségi nyelvi jogok törvényes kerete kapcsán felmerülő dilemmát. Kitért arra is, hogy az adók és illetékek államkasszába való befizetésekor, vagy az egészségügyi költségvetésbe való hozzájárulásban nincs ilyen differenciálás, nem tesznek különbséget a román anyanyelvű, illetve a húsz romániai nemzeti közösség valamelyikéhez tartozók között. Ilyen értelemben a helyi közigazgatási szolgáltatásokban sem kellene a hatóságoknak megkülönböztetést alkalmazniuk. „A valóságban azonban a törvények alkalmazása a helyi szintű politikai akarattól függ” – tette hozzá Laczikó Enikő.

Az előadásban ugyanakkor a kisebbségügyi államtitkár ismételten azt is aláhúzta, a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználat a legfontosabb jogok közé tartozik, hiszen közvetlen összefüggésben áll a helyi döntéshozatalban való tényleges és hatékony részvétellel, valamint az etnikai önazonosság megőrzésével. „A helyi közigazgatás kétségtelenül meghatározza a mindennapi életünket és tevékenységeinket, az anyanyelvhasználat pedig lehetővé teszi a döntéshozatalban való igazi részvételt. Használata ugyanakkor megmutatja a nyelv státuszát is, másfelől pedig hozzájárul a biztonságérzethez, és egy nyelvi közösséghez való tartozásunkat erősíti meg” – mutatott rá az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.

„A nemzeti kisebbségekhez tartozókat, mint az ország egyenrangú állampolgárait ehhez mért bánásmódban kellene részesíteni a helyi közigazgatásban is. Ma az ország hivatalos nyelvén való szolgáltatásbiztosítás mindössze egyforma bánásmódot, nem pedig egyenlő bánásmódot jelent Romániában. Ez viszont az Európai Unió által definiált hátrányos megkülönböztetésnek a legtisztább formája, amely abban áll, hogy az állam azonos helyzeteket és egyéneket különböző bánásmódban, eltérő helyzeteket és különböző szükségletű embereket egyazon bánásmódban részesít” – vonta le a következtetést Laczikó Enikő. Szerinte egy ilyen hátrányos megkülönböztetés az is, hogy a helyi hatóságok az ország hivatalos nyelvének ugyanolyan szintű használatát követelik meg a kisebbségben élőktől is, mint az anyanyelvű beszélőktől.

A nyelvi jogokra vonatkozó törvények alkalmazásának elmulasztása esetében nem alkalmazhatók szankciók, továbbá az alkalmazásra vonatkozó monitorozás is hiányzik, így a helyzet javulása nehezen képzelhető el. Ráadásul arra vonatkozóan is hiányoznak az adatok, hogy mekkora érdeklődést mutatnak arra a nemzeti kisebbségekhez tartozók, hogy éljenek ezekkel a jogaikkal, így a szükséges következtetések levonása és további irányok meghatározása is kétséges – nehezményezte Laczikó Enikő.