Barátos

Már csak azért is érdemes megállani ebben a községben, mert még előnevével is ide kötődik Barátosi Balogh Benedek (1870-1945) földrajzi utazó, a magyarság eredetének jeles kutatója, néprajzi gyűjtő, akit a róla írók jogosan és találóan neveznek „Kicsi Csomának”. Ugyan Lécfalván anyakönyvezték, de tősgyökeres barátosi család sarja. A Távol-Kelet szakértője volt. Ő adta ki a Turáni könyvek-sorozatot. Gyűjteményének egy részét a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi.

Tudta-e, hogy Szabó Dezső író (1874-1945) több nyarat töltött Barátoson Szabó Jenő (1867-1934) testvérbátyjánál, aki félévszázadig volt verselő református lelkipásztora Barátosnak? Ottani élményeiről Életeim című önéletírásában olvashatunk. A Kovászna vize jobb oldalán, a Kovásznára vezető műút mentén települt ez az orbaiszéki község. Megállója van a Sepsiszentgyörgy – Bereck közötti vasúti szárnyvonalnak. Közigazgatása alá tartozik az egykori szék nevét viselő Orbaitelek és Páké. Mindhármat túlnyomó részt reformátusok lakják. A szájhagyomány szerint a falu a kissé távolabb eső Bod mezején feküdt, s hogy temploma is volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint maga az a tény, hogy egy helynév őrzi emlékét. A mocsaras terület és a Kovászna patak áradásai miatt, a mai helyére költözött a falu, bár itt is csak lecsapolási munkálatokkal teremtett magának művelhető helyet a nép. Mai református templomába érdemes betekinteni. Ennek 1760-ban készült reneszánsz ornamentikás kazettás mennyezetét egy bővítés alkalmával leszerelték, s ma a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének mennyezetét díszíti. A templomot övező park Erzsébet királyné nevét őrzi, akárcsak azok az öreg fák, melyek a pákéi templomot veszik körbe. Barátos népe az 1848-49-es szabadságharcosok és a két világégésben elesettek emlékére az Erzsébet-parkban tekintélyes kő obeliszket emeltetett.