A vidékfejlesztés az egyik kulcsa Székelyföld sikerességének

„Kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztésnek mind Hargita, mind Kovászna megyékben, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is rurális környezetben él” – hangzott el kedden, Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán.

„Kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztésnek mind Hargita, mind Kovászna megyékben, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is rurális környezetben él” – hangzott el kedden, Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán. A tanácskozáson ez alkalomból a két megye közös fejlesztési irányvonalait elemezték a résztvevők, elsősorban a vidékfejlesztés tekintetében. A két megyei önkormányzatot, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke képviselte, de a tanácskozáson részt vett többek között Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Bara Gyula, a szaktárca Európai Területi Együttműködési osztályának vezetője, illetve a megyei intézmények képviselői is, valamint több községi elöljáró is. Borboly Csaba tanácselnök a megjelentekhez szólva rámutatott, hogy a közel három éve indított konferenciasorozatnak máris látható eredményei vannak, hiszen a két székely megye között megfelelő az együttműködés, és sikerült valamelyest kimozdítani a közös ügyeket a megbeszélések szintjéről, és közös programok is elindultak. A tanácskozások során ugyanakkor sikerült felmérni az érintett témakörökben – kutatás, műemlékek helyzete, székely termékek, turizmus stb. – a problémákat, és azonosítani a lehetőségeket ezek rendezésére. „Az elmúlt három évben Székelyföld egyre inkább befele kezdett húzni, azaz az önkormányzatok elkezdték segíteni egymást, közösen gondolkodni, cselekedni. A vidékfejlesztés terén ez elengedhetetlen, ugyanis egyike a problémás területeknek, hiszen sok esetben nem a pénz a probléma, hanem az összefogás megteremtése” – tette hozzá Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A konferencia első előadójaként Tánczos Barna a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2007-2013-ra vonatkozó összetevőit, így a főbb támogatási tengelyeket ismertette, illetve röviden szólt arról is, hogy mi várható a következő 2013 és 2020 közötti szakaszban. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés esetében is azonosítani lehessen, hogy tulajdonképpen mitől is sikeres székelyföld, azaz melyek azok az irányvonalak, amelyek mentén a közös fejlesztést el lehet képzelni.

Bara Gyula főosztályvezető az Európai Területi Együttműködés lehetőségeit ismertette, Székelyföld fejlesztése szempontjából.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Program keretén belül Háromszéken megvalósultakat Könczei Csaba, Kovászna Megye Tanácsa Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője ismertette.
A tanácskozáson Szávics Petra, A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium tanácsosa tolmácsolásában röviden bemutatásra került az Európa Tanács által 2011. június 24-én elfogadott Duna Régió Stratégia.