A háromszéki közösségek fejlesztési terveihez adtak támogatást

Fékezi, sok esetben gyakorlatilag ellehetetleníti a kormány a megyei és helyi önkormányzatok működését és a fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, ez nemcsak Kovászna megyére vonatkozik, hanem az egész országra – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor tanácselnök a csütörtöki soros ülésen, megjegyezve, hogy „azt tudjuk, hogyan kezdjük az évet költségvetés tekintetében, de azt még nem, hogy mi várható 2018 végére. Ilyen bizonytalan politikai helyzetben és ilyen változó törvénykezési háttérrel nem lehet hosszú távra tervezni”.

Fékezi, sok esetben gyakorlatilag ellehetetleníti a kormány a megyei és helyi önkormányzatok működését és a fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, ez nemcsak Kovászna megyére vonatkozik, hanem az egész országra – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor tanácselnök a csütörtöki soros ülésen, megjegyezve, hogy „azt tudjuk, hogyan kezdjük az évet költségvetés tekintetében, de azt még nem, hogy mi várható 2018 végére. Ilyen bizonytalan politikai helyzetben és ilyen változó törvénykezési háttérrel nem lehet hosszú távra tervezni”.

A bukaresti kormánynak "köszönhetően" idén a tavalyihoz képest feleakkora összeg áll Kovászna Megye Tanácsa rendelkezésére, ebben az évben 5.706.000 lejt fordíthat a községek és a városok költségvetés-kiegyenlítésére. "Idén azt az elvárást fogalmaztuk meg a települések irányában, hogy konkrét, az idén megvalósításra kerülő fejlesztési elképzelésekre igényeljenek pénzalapokat, hiszen nagyon szűkre szabta a kormány a lehetőségeinket" - vezette fel Tamás Sándor a január 25-i tanácsülés első napirendi pontját.

A beérkezett települési igények elsősorban az életkörülményeket és a gazdasági fejlődést elősegítő fejlesztési tervekre vonatkoztak, valamint az európai uniós pályázatok részfinanszírozását.

„Első szempont a szolidaritás volt, hiszen úgy jártunk el, hogy minden közigazgatási egység minimum 50 ezer lejt kapjon. Következő szempont a helyi fejlesztési elképzeléseket vette figyelembe, így víz- és csatornarendszer kiépítésére (Előpatak, Bereck, Bodzaforduló, Dálnok, Torja, Uzon, Zágon, Zágonbárkány), helyi utak karbantartására (Nagybacon, Dobolló, Esztelnek, Kézdiszentlélek, Zabola), helyi tűzoltó egység felszerelésére (Dobolló), iskola- és óvoda építésére (Bölön, Kommandó, Maksa, Ozsdola, Sepsikőröspatak, Szitabodza), kultúrotthon építésére (Nagyajta, Gelence, Maksa, Nagypatak) kaptak 100 ezer lejig támogatást. A négyezer lakoson felüli községek 120 ezer lejt kaptak abból a megfontolásból, hogy a hozzájuk tartozó településeken sokkal komplexebbek a megoldandó problémák, mint egy kisebb községben. Kiemelt költségvetési összeget, 300 ezer lejt egyedül Barátos község kapott, ahol egyszerre zajlik a víz- és csatornarendszer kiépítése, és ezen összeg nélkül a határidős kifizetések ellehetetlenítenék a munkálatokat” – magyarázta Tamás Sándor.

A tanácsülésen többek között létszámbővítés miatt módosították a Természetvédelmi és Hegyimentő Megyei Központ szervezeti felépítését, újjászervezték a Műszaki-gazdasági bizottságot, meghatározták a helyi tanácsok, a fogyatékkal élő felnőtt személyek és idősek hozzájárulási értékét a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság által nyújtott szociális szolgáltatásokra, módosították az AgroSic Közösségek Közti Társulás alapszabályzatát.

A januári soros tanácsülésre meglepetésvendég érkezett, Szabó Kati négyszeres olimpiai bajnok budapesti könyvbemutatójáról tért vissza Háromszékre, miután hétfőn, a magyar kultúra napján Sepsiszentgyörgyön ünnepelték a zágoni tornászcsillagot. Szabó Kati köszöntötte a megyei tanácsosokat, majd dedikálta Csinta Samu: Az ötödik szer – Szabó Kati életei című könyvet, amely román és magyar nyelven jelent meg Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ támogatásával, a Háromszék Vármegye Kiadónál.